Nagy találkozás 26: Anastacia az élet hitét adta Juditnak
A rövid nyári szünet után folytatjuk a nagy sikert aratott Nagy Találkozások című rovatunkat, amelyben mindenki elmesélheti, sőt meg is mutathatja, milyen is volt az a bizonyos találkozás a nagy-nagy kedvenccel. Most Zigó Judit történetét mutatjuk be, akinek a nagy találkozást Anastaciával hozta össze a sors.
A 2009. szeptemberi, SYMA-csarnokbeli koncerten volt szerencsém találkozni kedvenc énekesnőmmel. Anastacia zenéjét a kezdetek óta nagyon szeretem és a személyisége is nagyon szimpatikus. Ez a 3. Anastacia-koncert volt, amin részt vehettem, de a legemlékezetesebb.
Édesanyám 2002 decemberében rákban hunyt el. 2003 januárjában a hírekből tudtam meg, hogy Anastacia is mellrákban szenved. Az előzmények ismeretében nem bíztam abban, hogy felépül. Azt gondoltam, hogy ő is meg fog halni, mint Anyukám. Ebben az időszakban nagyon sebezhető és érzékeny voltam. A születésnapomon volt a mellműtétje. Utáltam, hogy pont a születésnapomon vágják, szúrják. Eltelt egy kis idő, majd Anastacia visszatért. Szebb és nőiesebb volt, mint valaha. És ezzel visszaadta a hitemet az Élet erejében. Megtanította, hogy ne rettegjek a ráktól életem minden percében.
A Live at last turné 2005-ös februári koncertje életem egyik legszebb élménye volt, az első sorból nézhettem Anastacia-t. Még ebben az évben, Pozsonyban is volt egy koncertje, augusztusban. Az itt készült felvételek közül a később megjelent Live at last koncert DVD-n is látható pár másodperc, amint épp tombolok :) .
Még több Nagy Találkozásért kattints!
Mindezek ismeretében érthető, hogy izgatottan vártam a 2009. szeptemberi koncertet. A koncertszervező cég egyik munkatársát hívtam fel, aki a történet ismeretében a koncert előtti közönségtalálkozóra biztosított lehetőséget számomra.
Örök emlék maradt az az egy perc...
A közönségtalálkozón mindenkire csupán egy perc, egy autogram és egy közös fotó jutott. Az egy percben üdvözöltem Anastacia-t országunkban, átadtam a levelemet, egy általam készített ékszert és egy festményt. Elmondtam, hogy nagyon örülök, hogy itt van, remélem, hogy jól fogja magát érezni és visszatér még. Nagyon kedves, nagyon közvetlen és bájos volt. Az interjúkból és fellépésekről ismert, elsöprő és nagyon humoros személyiségét láthattuk a találkozón is, nagyon természetes és megdöbbentően szép volt. Elköszönés után távoztunk, majd a koncert következett, ami szintén csodálatos élmény volt.
Néhány nap múlva, Anastacia születésnapján engem szúrtak. A találkozás emlékére ugyanis magamra tetováltattam az ő hátán is látható FOREVER motívumot. Bár nem vagyok híve a másolt tetoválásoknak, úgy éreztem, hogy mindezek után életem végéig magamon viselni az ő jelét helyénvaló dolog. És nagyon szeretem a tetoválásomat.
Várjuk a történeteket és a képeket!
Ha érzel magadban elég bátorságot ahhoz, hogy egy egész ország előtt megmutasd, ki is a kedvenc előadód, akkor nem kell mást tenned, mint a nagy találkozás történetét és egy fényképet elküldened a nagytali@zene.hu e-mail címre NAGY TALÁLKOZÁS tárggyal, és mi garantáljuk neked, hogy megjelentetjük írásodat.
Sőt, itt még nincs vége: ha szerencsés vagy, a Zene.hu CD-kkel is megjutalmaz vállalkozó kedvedért cserébe. Ehhez annyi kell, hogy a te történtedet olvassák el a legtöbben. Ne habozz hát, jelenj meg a Zene.hu virtuális hasábjain!
- zene.hu -
[2010.08.25.]