Dobrády Ákos nagyon titkolózik - hamarosan összeköltözik a világsztár párjával? 

- Annyit árulj el azért erről a nagy dobásról, hogy zenei újdonságot jelent?
- Így van, zenei újdonságról van, lesz szó.

- Az albumod 10 új dallal 2010 márciusában jelent meg, azóta eltelt majdnem 6 hónap. Milyenek a visszajelzések?
- Szerencsére pozitívak a visszajelzések – igaz, a rosszak ritkán jutnak el hozzám. Kifejezetten jól esik, ha az egyik szakmában dolgozótól azt hallom: kedvence a lemezem, sokat hallgatja az autójában. Illetve nyílván a közönség reakciója folyamatosan jelentkezik a koncertek során, illetve a honlapomon a levelekben sokan visszaigazolják azt, hogy sikerült egy jó albumot összerakni. Rádiók is játsszák a dalaimat. Úgyhogy azt gondolom, csak elégedett lehetek, sőt a kényes kérdésben, azaz a lemezeladásban sem állunk rosszul, több mint 5000 elment ebből a lemezből. Szóval elégedett vagyok, és az a legfontosabb, hogy legyen sok koncert, tudjak zenélni. Lehetőleg élőben.

- Az első és a második albumod megjelenése között 4 év telt el. Most újabb négyet kell várni a harmadikra?
- Ígérem, nem fog ennyi idő eltelni. A hosszú szünetnek is oka volt, hiszen amikor véget ért a TNT, akkor egy éven belül megjelentettem az első szólólemezemet - annak dacára, hogy én azt terveztem, hogy kicsit kifújom magamat és megmondom, hogy miről szólt a mögöttem hagyott 10-12 év.  A tapasztalatokat hasznosítva egy kicsit feltöltődöm. Így terveztem,  de hát a kiadói nyomásnak köszönhetően, továbbá a közeli hozzátartozók biztatására, na meg emberek véleményére adva frissen megjelentettem a bemutatkozó anyagomat. Lecsengett a Fekete gyémánt turné, s utána bepótoltam mindazt, amit a búcsúkoncert után elterveztem: ennek volt betudható ez a nagyobb szünet, de most nem lesz hosszú pihenőm. Harmincöt éves vagyok, s úgy gondolom, hogy 45 éves koromig szeretnék aktívan a színpadon lenni, és még szeretnék hét-nyolclemeznyi anyagot összehozni. Továbbá szeretnék még nagykoncerteket, úgyhogy most felpörgetem magamat a pihenő után. Azt is mondhatom, hogy elindul egy újabb 10 éves korszak, amit igyekszem magas fordulatszámon teljesíteni.



- Nagyon úgy tűnik, hogy azon kevés zenészek közé tartozol, akik elégedettek, ugyanis ez sugárzik rólad. Jól látom?
- Igen, teljesen jól látod. Semmi okom nincs a panaszra, tele van a naptár koncertekkel, folyamatosan a bőrömön érzem az emberek szeretetét. Mindig érkeznek pozitív visszajelzések, amelyek azért fontosak és mindenki így van ezzel nem csak a zenészek, akiknek folyamatos a belső vívódásuk azzal kapcsolatban, hogy jó-e az, amit csinálnak, mit kellene még ahhoz tenni, hogy megújuljon. A visszajelzések képesek megnyugtatni az embert. A magánéletem is, és a zenei pályafutásom is jó folyamatokon megy keresztül. Nagyon elégedett vagyok, de azért nagyon nem dőlhet hátra az ember, hiszen saját magát is kell egyfajta nyomás alatt tartania annak érdekében, hogy mindig újat tudjon mutatni magából, és hogy előre tudjon lendülni.

- Ehhez karban is kell tartanod magad. Hogy oldod meg, hogy tökéletes formában légy a legnagyobb nyomás alatt is?
- Igyekszem folyamatosan tanulni. Ez alatt értem a hangszeres tanulást is. Sárik Péter zongoristához járok tanulni, egy kicsit a dzsesszben kalandozom el. Bár nem fogok jazz lemezeket készíteni, csupán az eszköztáramat szeretném bővíteni. Az említett bostoni sulira szeretnék felkészülni. Na meg persze azzal is karban tartom magam, folyamatosan melegítek egy kicsit. Fejet tágítok s azzal együtt újabb és újabb kapukat nyitok meg a világ felé, amik aztán majd lassan megjelennek a munkásságomban is. Szerintem ezzel nem csak én, hanem mindenki így van.

- S mi a következő feladat?
- Ahogy  már említettem, egy nagy dobásra készülök, de erről egyelőre tényleg csak ennyit! Azt viszont elmondhatom, hogy hamarosan kinyitjuk a hetedik ajtót a második szólólemezemről, és forgatjuk a Hetedik ajtó című dalomhoz készülő új klipemet, aztán novembertől, decembertől a gondolataim a zenén belül már másfelé összpontosulnak, de erről később… Ám ígérem, mindenki mindent a maga idejében megtud!

- No és miért ezt a dalt választottad?
- Egyrészt ez a kedvencem az albumról. Másrészt régóta foglalkoztatott a hetes szám, - ez az egyik kedvenc számom – s szerettem volna erről írni valamit, ami el is készült. Erről szeretnék egy olyan klipet forgatni, ami látványban is, és minden elemében az előző, A „Szerelemre hangolva-ra forgatott kisfilmmel felveszi a versenyt.
- Beszéljünk egy kicsit a koncertekről!  A repertoár milyen időközönként változik? Mi alapján állítod össze az elhangzó dalokat?
- Egy szezon előtt általában összeállítunk egy új sorrendet, amiben javarészt a TNT dalait ötvözöm a szólólemez dalaival. Hiszen abból a TNT lemezekből még egyelőre sokkal több van, ahogy a nagy slágerekből is. A szórakoztatás az elsődleges cél és nem szeretnénk olyan dalokat játszani a szólólemezeimről, amiket a közönség kevésbé ismer.


- Egy koncertnél az első dalnak nagy jelentősége van. Nálad mi alapján dőlt el, hogy mi lesz a legelső?
- Szeretek jól bekezdeni. Egy jó pörgős dinamikus dallal nyitok, évekig kirobbanthatatlan volt a Tiltott perc az első helyről, de mivel most mégis csak szólóban ténykedem, ezért igyekszem egy szóló dalt tenni az első helyre. Ez pedig a Meg van írva című munkám, amibe egy kicsit visszacsempésszük ezt a TNT harmóniavilágot, TNT világát. 

- Bíró Zsolt -

[2010.09.24.]

« előző oldal

(2. oldal)