Csoda az élet! Szabó Ági dalban írta meg fájdalmait 

A kitűnő dalszövegíró Szabó Ágnes, mielőtt elkezdett volna dalszövegeket írni, biztos voltam abban, hogy egy popdal mindig arról szól, amit a szerzője az írás időszakában átél. Örömmel átitatott tekintettel, vagy fájdalma súlyától meggyötört arccal írja ki magából éppen aktuális érzelmeit, s így születnek a slágerek. Hogy ez mennyire távol áll a valóságtól, az az első híressé vált dala - Unisex - Csoda az élet - írása közben vésődött az eszébe. 

- Aki emlékszik erre a dalra, tudja mennyire magával ragadó, borzongató és gyönyörű, de legfőképpen pozitív hangulatú dalról van szó. Ez azért fontos, mert amikor Adrienék megbíztak a megírásával, akkortájt minden vidámság messziről elkerülte az otthonomat. Egy szerelem főhősnője vágytam lenni, melyben a férfi főszereplő már régóta adott volt, de sajnos azt a castingot egy másik lány nyerte. - kezdte válaszát a szimpatikus dalszövegíró.

- Úgyhogy ezekben a napokban az ilyenkor szokásos tevékenységgel - reggelig tartó sírás, gondolkodás érfelvágáson, kínszenvedés és önsajnálat - ütöttem agyon az időt. Nyilván nagyon jól esett volna, ha a fájdalmamat egy dal formájában világgá kiabálhatom és ezáltal némileg enyhíthetem. Ezért különösen bosszantó volt, hogy a hangulatomhoz éppen passzoló kesergő helyett ezt a gyönyörű Deseő Balázs dalt kaptam meg, melynek dallamvilága hitet, harmóniát és boldogságot árasztott felém, mit sem törődve szenvedésemmel - folytatta.

A régi szerelmesek szívét nyithatja ki újra

Egyébként legtöbbször ez történik. A dalok (és persze az előadók) teljesen mást akarnak tőlem, mint amit én éppen akkor adni tudok. És teljesen másban gondolkodni, mást érezni, mint ami éppen feszít bennünket belülről, meglehetősen megterhelő érzelmileg, óriási nagy munka és kihívás.

Nincs más megoldás, mint megpróbálni az érzéseinket felhasználva egy olyan témát kitalálni, ami pozitívvá formálja és hasznossá teszi a bánatunkat. Ezen a vonalon haladva elképzeltem embereket, akik a szerelmükkel élhetnek, de a hétköznapok monotonsága miatt már nem látják, nem érzik, milyen szerencsések.

Így végül is az akkori érzéseim, fájdalmaim mind benne vannak a dalban, csak épp nem a szavakban. Az energiában, amit hall és érez aki hallgatja, a belerejtett irigységben, ami azt sugallja, van akinek sikerül. S az ez által keltett reményben, ami régi szerelmesek szívét nyithatja ki újra.
 

[2011.01.12.]