Ha szereti a jazzt, akkor azonnal írja fel a naptárjába: minden nap este 5 órakor megnézem a Zene.hu-t, ugyanis ekkor egy-egy népszerű jazzmuzsika felvételét mutatják be. Emellett a legfrissebb híreket is megtalálja a videó melletti keretben. Sőt ha lemaradt az aktuális csemegéről, ne szomorkodjon, hiszen ha feliratkozik jazz-hírlevelünkre, akkor rendszeresen mailben megkapja az érdekességeket. Az ajánló szerepét, minden nap a jazz egy-egy kiemelkedő, elismert alakja, vagy szakértője tölti be. Keddenként Sárik Péter, zongoraművész ajánlatát évezhetjük.
Az ismert jazz standardet Sting a Végállomás Las Vegas (Living Las Vegas, 1995) című filmben énekelte ebben a verzióban. Nagyon szeretem ezt a feldolgozást, egyszerű, letisztult és tragikusan gyönyörű.
Sting: My one and only love (szerzők - zene: Guy Wood, szöveg: Robert Mellin)
Sting Gordon Matthew Thomas Sumner néven látta meg a napvilágot 1951. október 2-án. Foglalkozását tekintve zenész, énekes-dalszövegíró, aktivista, színész.
Pályája során Akadémia Díjra jelölték, tizenhatszor nyert Grammy-díjat. A világ a The Police együttes dalszövegírója, vezető énekese és basszusgitárosaként ismerte meg. Összességében több, mint 100 millió lemezt adott el és több, mint 16 Grammy-Díjat nyert. 1981-ben Oscar-díjra jelölték a Legjobb Dal kategóriában.
1971-től, tanítói diplomával a zsebében, a Szent Pál Iskolában tanított egy kis bányászfaluban. Az itt eltöltött két év inspirálta a Don't Stand So Close To Me és a Roxanne megírására.
Sting ifjú korától kezdve zenei pályára készült, rengeteg energiát fektetett abba, hogy önmagát képezze. Kezdetektől kötődik a jazz zenéhez, olyan bandákban játszott, mint a Phoenix Jazzmen, a Newcastle Big Band és a Last Exit.
Szereti a jazzt? Csatlakozzon a műfaj iránt érdeklődők táborához!
Becenevét állítólag a Phoenix Jazzmennel töltött időszaktól kezdve viseli, ugyanis egy koncerten fekete-sárga csíkos pulóvert húzott magára, és úgy festett, mint egy darázs.
Mióta szólókarrierbe kezdett Sting, mindig jazz zenészeket alkalmazott az épp aktuális zenekaraiban. Mindenki ismeri az Englishman in New York című dalt, melyben Branford Marsalis szaxofonozik, Kenny Kirkland zongorázik és még egy kis swing betét is bekerült a felvételbe. (A dobkiállás után.) Zseniális.
Nagyon jó dolognak tartom, ha pop-rock sztárok kirándulnak a jazz műfajba, mivel teljesen másképp nyúlnak a már általában unalomig játszott dalokhoz, és persze rengeteg rajongót hoznak a stílusnak.
Például: Robbie Williams: Beyond the see
Szeretne értesülni, minden nap a legújabb jazz slágerekről? Érdeklik a hírek a jazz világából? Iratkozzon fel a hírlevelünkre.