Ha szereti a jazzt, akkor azonnal írja fel a naptárjába: minden nap este 5 órakor megnézem a Zene.hu-t, ugyanis ekkor egy-egy népszerű jazzmuzsika felvételét mutatják be. Az ajánló szerepét, minden nap a jazz egy-egy kiemelkedő, elismert alakja, vagy szakértője tölti be. Ma Ávéd János, szaxofonművész ajánlóját olvashatják.
Önkényesen ajánlok egy magyar előadót, zenekart vagy lemezt, amit a témába vágónak tartok. Jó lenne, ha megismernék jobban a magyar zenészeket és munkáikat. Hogy miért? Mert ismernünk kell a saját kultúránkat.
Sokakban él egy tévhit, amit mindenekelőtt szét szeretnék oszlatni. A magyar jazz zenészek NEM külföldi zenészek epigonjai, nem külföldi kultúrát majmolnak. Az állandó zenei tanulás során sokféle zenéből táplálkoznak, sokféle hatás éri őket, amire a zene egy adott pillanatában kétségtelenül hasonlítanak. Ez csak egy apró darabja annak kirakónak, amit egész életükben formálnak, a HAMÍSTATLAN SAJÁT ZENÉJÜKET, mely utánozhatatlanul és megismételhetetlenül a pillanatban születik.
Rieger Attila (gitáros) barátom gondolatát továbbgondolva, mely szerint "kortárs zene az, amit ma játszanak", úgy vélem minden "amit a magyarok játszanak, az magyar zene". A magyar zene, a magyar kultúra része, ezért ismernünk kell.
Szereti a jazzt? Csatlakozzon a műfaj iránt érdeklődők táborához!
Duke Ellington és John Coltrane: My Little Brown Book (szerző: Billy Strayhorn)
Duke Ellington (zongora); John Coltrane (tenor szaxofon); Jimmy Garrison (bőgő); Elvin Jones (dob).Az ajánlott „My little brown book” című dalban a zongora bevezető rögtön elárulja a híres lemezt (In A Sentimental Mood c. ballada hasonlóan indul a lemezről) és az előadókat, hiszen arról az Ellington&Coltrane lemezről van szó, ami a Rudy Van Gelder stúdióban készült 1962-ben. A lemez az Impulse! Records gondozásában jelent meg 1963-ban. A jazz-történet két különböző korszakának meghatározó egyéniségei szerepelnek itt együtt, kihagyhatatlan.
A lemezről
Az Ellington-Coltrane lemez két korszak nagyjának a találkozása, mely átível a jazz történetének csaknem 40 évén. Ken Burns jazztörténeti filmjében egyfajta jazz történeti számvetésként értelmezi. A felvétel idején Ellington 63 éves volt, Coltrane 36. Bár zenei hátterükben, stílusukban és korukban meglehetősen különböztek, megtalálták a közös hangot. Coltrane annak ellenére, hogy már modern free jazz-el foglalkozott (a Down Beat magazin részéről például az a vád érte, hogy Eric Dolphy-val "anti-jazz"-t játszott), a közös munka kapcsán mégis visszatalált a korábbi jazz hangzáshoz. Duke Ellington, aki Big Bandjével a swing korszak legmeghatározóbb alakja volt, a swing óta haladt a korral és közelített a modernebb hangzás felé.
Hírek
