Ha megkérdezik tőlem ki a kedvenc jazzénekesem, mindig furcsán néznek rám, mikor azt felelem Chet Baker, hiszen ő elsősorban mint trombitás ismert. Elfogultságomat nem is próbálom leplezni, már gyerekkorom óta szerelmes vagyok Chet játékába és hangjába egyaránt. Még a szakdolgozatomat is róla írtam a főiskolán.
Sajnálattal olvastam azt a pár sort, amit valaha írtak róla magyarul. Meglepően kevés, és nem méltó Baker munkásságához. De szerencsére a múlt évben megjelent Jeroen De Valk könyve magyar nyelven is Chet Baker - A lírai hangú jazztrombitás címmel. 1989-ben jelent meg, nekünk 21 évet kellett várnunk rá, hogy az anyanyelvünkön olvashassuk… Aki többet szeretne tudni erről a fantasztikus zenészről, feltétlen szerezze be a könyvet.
Chesney Henry "Chet" Baker Jr. 1929. december 23-án született Yale-ben, Oklahomában. Játszott többek közt Sten Getz, Charlie Parker, és Gerry Mulligan zenekarában, akivel a leghíresebb felvételét, a "My Funny Valentine"-t készítette. 1954-ben megjelent a "Chet Baker Sings", és innentől mint énekes is híres lett. A hatalmas sikerét beárnyékolta kábítószer függősége és botrányai, a kiutasítások, börtönbüntetések, elvonókúrák.
Egy drogbaleset miatt fogprotézise lett, ezután majd tíz éven át szárnykürtön kellett játszania. A 70-es évektől haláláig Baker majdnem több felvételt készített, mint addig egész életében, de a drog miatt a minőség sajnos hullámzó volt. Ezidőtájt már Európában élt. 1988 május 13-án is épp Amsterdamban tartózkodott, amikor kizuhant szállodai szobája ablakán és életét vesztette.
A lemez címéből is kiderül, hogy Chet nem csak trombitál, hanem énekel is rajta. 1958 augusztusában rögzítette New Yorkban olyan kiváló zenészek kíséretében, mint Kenny Drew zongorista, Sam Jones és George Morrow bőgősök, Phillie Joe Jones és Dannie Richmond dobosok. 12 közismert jazz örökzöld hallható rajta, mint például az "I'm Old Fashioned", az "Old Devil Moon" vagy az "Everything Happens To Me". Stílusát tekintve mainstream jazz, ahogy ezt a korai Chet Baker lemezektől megszokhattuk. Az ismert standardeket előadásuk teszik különlegessé, Baker egyedi éneklése és hangszerszerű scatelése valamint a zseniális zenekar játéka.
Ízelítőül ajánlom a címadó dalt, az egyik személyes kedvencemet. Az ebben hallható scat szóló talán a világegyetem legjobb énekelt improvizációja, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a fél szakma kívülről fújja.