Az egyik barátom hívta fel a figyelmemet a feltörekvő magyar dzsessznemzedék egyik képviselőjére, a francia kultúra vonzásában élő Csemer Boglárkára, aki első albuma megjelenése előtt áll. Utánanéztem, majd kérdőre vontam a fiatal hölgyet…
— Végignézve az életrajzodat, felmerül bennem: zene nélkül mit érsz? — Kodály Zoltán mondta, hogy „teljes lelki élet zene nélkül nincsen”. Nyilvánvalóan a zene szerves része az életemnek, és nélküle nem lenne teljes az életem. De rengeteg minden érdekel a zenén kívül is (nyelvek, kultúrák, utazás, állat-növényvilág, irodalom, filmművészet, sport stb.). Az élet rengeteg összetevőből áll, és nem könnyű megtalálni az egyensúlyt. A lényeg szerintem az, hogy mindenki megtalálja azt a napi foglalatosságot, ami boldoggá teszi, ami a motorja, amiért érdemes felkelni. És ez rengeteg minden lehet.
— Zenei tanulmányaid meghatározó mestere a Magyarországon talán legkimunkáltabb énektechnikával rendelkező Micheller Myrtill. A dzsessz és a francia kultúra iránti közös vonzódásotok sem a véletlen műve. Számodra mi az a három legfontosabb elem, amelynek megléte feltétlenül szükséges egy minőségi és tartós színpadi jelenlét megvalósításához? — Egyébként a véletlen műve. Amikor Myrtillhez kerültem, nem tudtam, hogy tanult franciául, és azt sem, hogy énekel franciául. Az is csak később derült ki számomra, hogy ugyanúgy az Eszterházy Károly Főiskolán végezte a francia szakot, mint én. Szóval ezek az egybeesések valahol a véletlen művei. Az biztos, hogy ő a legmeghatározóbb mester az életemben. Mentalitásban, felfogásban is sokat köszönhetek neki a szakmai ismereteken kívül. Nélküle nem lennék az az énekes, aki most vagyok. Szerintem egy tartós és minőségi színpadi jelenléthez nagyon fontos, hogy saját zenéje legyen az embernek. Saját zenével lehet egy hosszú távú karriert felépíteni, és stabil közönségbázist kiépíteni. Szerintem nagyon fontos a lelki fejlődés is, mert ez fejleszti a színpadi jelenlétet leginkább. Egy előadóművésznek nem lehet rossz napja, okkal kell a színpadra állni, és ennek az oknak túl kell mutatnia az „önkifejezésen”. A szolgálatban hiszek, és abban, hogy a zenéddel tudnod kell varázsolni, valamint olyan érzelmi létrán mozgatni a hallgatóságot, ami egyszerre tölti fel, illetve egyszerre gondolkodtatja el a hallgatót az élet nagy dolgain. Fontos az önkifejezés is, de még fontosabb az, hogy megosszuk a gondolatainkat, érzéseinket a zenén keresztül. Harmadik dolognak pedig a szakmai fejlődést emelném ki.
Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.
— Sebestyén Áronnal való találkozásod milyen távlatokat nyitott meg előtted? — Áron egy elképesztő figura: segítőkész, megbízható, végtelenül kedves és megértő. Egy olyan barát és kolléga, akire bármikor számíthatok. Azt gondolom, hogy a találkozásunk tökéletes példája annak, amikor két zenész egy életre találkozik, és képesek közösen, egymást támogatva építeni a zenei pályájukat. Jelenleg készítjük az első nagylemezünket, amelynek ő egyben a zenei producere is. A dalokat közösen szerezzük. Májusban lesz a keverés, és szeptemberre tervezzük a lemezbemutatót az új anyaggal. Olyan szerencsében volt részünk, hogy magántámogatásból az ország jelenleg egyik legprofibb stúdiójában rögzíthetjük lemezünket, a törökbálinti Supersize Recording Studioban. Nagyon hálásak vagyunk érte.
— Az immáron kétéves kvartetteddel számos helyen felléptetek. Ezek közül melyik a számodra legemlékezetesebb, legkedvesebb? — A kvartettről el kell, hogy mondjam, hogy átalakul. Az új albummal szakítunk az eddigi zenei vonallal, és egy merész lépéssel popalbumot készítünk – igaz, dzsesszes felhangokkal. A fő inspirációt a kortárs francia popzene jelentette, ahol rengeteg dzsesszzenész művel popzenét. Ettől igazán érdekes, jó ízű popzene születik kint. Egy ilyen zenei világba bármi, ami eddig hatással volt ránk zeneileg, korlátok és konvenciók nélkül teret kaphat. Szerintem nagyon izgalmas anyag lett. Ennek szellemében elhagyjuk a Quartet nevet is, és BOGGIE néven folytatjuk tovább a munkát. Ezt nagyon fontos lépésnek tartom, hiszen többször előfordult már velem koncertek után, hogy odajöttek külföldiek, hogy tulajdonképpen, most hogy hívnak, mi a nevem. Szóval nem titkolt vágyam a frankofón országok felé való nyitás, és végre mindenki ki fogja tudni ejteni a nevem, nem kell többé magyarázkodnom. A legemlékezetesebb koncertek egyike talán a tavalyi szülinapi koncertünk volt, ami egy Baharat-divatbemutatóval kezdődött (amiben én is szerepeltem), aztán következett egy koncert Fábián Juli vendégszereplésével. Nagyon sűrű volt az a nap, de szerintem remekül sikerült. Ezt a koncert rögzítésre került, amiből egy dvd is készült. Emellett a tavaly decemberi Merlin Színházbeli koncertet emelném ki. Ott az egész díszletet, dekorációt mi találtuk ki, illetve valósítottuk meg. Arra az estére áthangszereltük a dalokat is. Nagyon szép este volt.
— Audio- és videofelvételeidhez miként juthatnak hozzá az érdeklődők? — Elsősorban koncertjeinken lehet hozzájutni, valamint az info@csemerboglarka.hu-ra írott e-mailben lehet kérni tájékoztatást a kvartett demó cd-jéről, a kvartett dvd-jéről, a sanzon cd-ről és a készülő nagylemezről is.
— Melyek a további terveid? Lubickolsz a dzsesszben, vagy más műfajok felé is kacsingatsz? — Mindig is mindenevő voltam. Rengeteg stílust szeretek, rengeteg mindent hallgattam, rengeteg műfajról tanultam. Az biztos, hogy a zenei stílusomra nagyon nagy hatással volt a francia sanzon műfaja, de legalább ugyanennyire a soul, az r&b, a dzsessz vagy a blues, sőt még a klasszikus zene is. Terveim között szerepel a készülő lemezünk szélesebb körben való megismertetése úgy Magyarországon, mint külföldön. Továbbá szeretnék egy olyan kiadót találni a lemezünkhöz, amelyik segítségemre lesz a terjesztésben is. A legújabb híreink között pedig szeretném elújságolni, hogy a BOGGIE zenekar meghívást kapott a Frankfurt Messe Light&Building kiállításra, ami a zenekar első külföldi fellépése lesz.
Hírek
