2024. május 6. | hétfő | Ivett, Frida nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
"Ez csak egy szerep..." - interjú DJ Szatmárival
˝Az a célunk, hogy minden ember zenéljen.˝ - Interjú Tóth Csabával, a Roland East Europe vezetőjével
Vasárnap végre itt a Nightwish! 
Táncos villámcsődület vasárnap a Duna-korzón 

Zene, csak úgy spontán… - Let the Cigar Die 

Azt, hogy a véletlen, és az improvizáció néha meglepő csodákra képes, szinte közhely. De hogy két tiszakécskei srác elképesztő spontánsággal ötvözze mindezt azzal, amit művészetnek nevezünk, már rögtön említésre méltó.  

A Let The Cigar Die, Sánta Zoltán és Blanár Levente duója egyre több meghívást kap országszerte, hogy laza profizmusukkal lezenéljék a színpadról az előttük és utánuk következőket, vagy éppen az aktuális közönséget fertőzzék meg napokig tartó énekléssel.

Levi hihetetlen zeneszeretete, és tudása teszi igazán könnyedé ezt az egészet. Néha csak úgy ránk jön, hogy letérjünk a megszokott útról, improvizáljunk, vagy jammelünk koncerteken. Nagyon jó, hogy valakivel ilyen tökéletesen együtt lehet működni. Ez aztán persze a hangulatot is megdobja, persze kizárólag pozitív értelemben. – meséli a duó gitáros fele, Zola.

Nagyjából egy évvel ezelőtt döntött a két srác a közös zenélés mellett, habár mindkettőjüknek volt, és jelenleg is van másik bandája. Zoláról már egy hazai rapmetál banda gitárosaként hallhattunk évekkel ezelőtt, a LAST-tal bejárva Európa bulizósabb országait egészen Svédországig jutottak, Levi pedig egy blues zenekar mellett nemrég tagja lett a budapesti Holy Babies rockcsapatának is.

Egyszer volt, hol nem volt, egy kisebb koncerten hiányzott egy fellépő. Valakinek be kellett ugrania. Fogtuk magunkat Levivel, és csaptunk egy jó kis bulit akkor ott, tök spontán. Aztán ezen az élményen felbuzdulva döntöttünk úgy, hogy folytatni kellene ezt a közös zenélgetést – emlékszik vissza Zola.

A duó aztán hamar rájött, hogy tökéletesen megy a közös munka, hiszen az ízlésük, és a kedvenc zenéik is ugyanazok. Így kezdtek el feldolgozásokat gyártani, majd verseket megzenésíteni, mindez mára tekintélyes repertoárrá nőtte ki magát. Nyárra pedig stúdióba vonulnának.

Írtunk, és fogunk is írni még saját számokat, persze az eddigiek hangulatában. Az eddigi dalainkat a következő hónapokban valamikor tervezzük stúdióban is rögzíteni. Aztán pedig nekivágunk az igazi nyári hangulatú fesztiválos fellépéseknek. A most hétvégi mini-turnéra három tagúra bővülünk, egy kedves barátunk, Kőrös Zoli száll be basszussal, s persze utána is számítunk rá…

Valóban érdemes tehát megállni és betérni egy spontán éneklős estére, egy jól elkapott hangulatra, ha a plakáton, a Tisza környékén valahol, vagy esetleg nyáron egy Balaton-parti falunap programjában a Let The Cigar Die neve áll...

Közelgő bulik:
2012. április 28. Tiszakécske, Nádas Beach, Nyitó buli
2012. április 29. Tiszaalpár, Kisbakter Kocsma
2012. április 30. Martfű, Tiszapart Kikötő szabadtéri színpad,Rock-Metal Majális
2012. júl. 27-28. Tősedei Rockfesztivál
2012. augusztus 3.-4. Salföld Falunap 

-RQ-

[2012.04.28.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.05.05.]
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.04.19.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Gunson innen, Gunson túl
Kérdés nélkül felkerülhetne a soha nem múló rockzenei vitatémák...

Megnéztük a Honeybeast koncertjét a Budapest Parkban - képekkel
Megújult Park, új dalok a...

Az elveszett fejedelmek visszatértek a Barba Negrába  - ilyen volt a Lord of the Lost koncert
Koncz Zsuzsa 78 évesen is rocksztár Avagy pár gondolat a múlt heti arénás buliról
A nagyok visszatértek hozzánk végső búcsút venni - Mr. Big koncerten jártunk
Megnéztük a Nyakamon a nászmenet főpróbáját a Tháliában - képekkel
Árnyékból a fénybe - Beyond the Black - Ankor koncertem jártunk
beszámolók még