Nagykoncerttel zárta az évet a Magna Cum Laude - képekkel
Koncertre jó járni, azaz olyan koncertre jó járni, ahol élőzene van; ahol vannak a színpadon hangszerek, olyanok, amik valóban szólnak, sőt, van mikrofon, amibe tényleg akkor és tényleg ott énekelnek. Vagy túl sokat akarok egyszerre? Nem hiszem, még létezik ilyen és erre tökéletes példa a Magna Cum Laude is, akik évzáró koncertjüket december 30-án tartották a SYMA csarnokban. Minden megvolt a fentiek közül, mindehhez társult kifogástalan hang – és fénytechnika, illetve még az a külön élmény is, hogy igazán jó és igényes zenét hallhattam 2 óra hosszán keresztül.
Este 8 óra körülre már szép kis tömeg gyűlt össze a csarnokban, de igazán akkor teltek csak meg a lelátók és a küzdőtér is, amikor az intro hangjai megszólaltak. A zenekar a Mid nem voltam még című dallal kezdte az év utolsó buliját, amivel meg is adta a közönségnek azonnal az alaphangulatot.
Aki esetleg pár perc után még nem vette volna észre, hogy hol is van, vagy nem volt vele tisztában, hogy pontosan mit is kellene csinálni, annak Mező Misi és csapata teljesen nyílvánvalóvá tette ezt a soron következő számmal, ami az Ugorj volt. Ennek eredményeképpen már nem volt olyan ember a csarnokban, aki ne mozgott volna a zene ütemére. Szerencsére nem volt megállás és a hangulatot tudták tovább fokozni a fiúk, mert jöttek egymás után a nagy slágerek. A Színezd újra kezdetekor már senkit sem kellett bíztatni arra, hogy csatlakozzon a szép nagyra nőtt kórushoz.
További fotókért kattints!
Amellett, hogy az ember jó zenét hallhatott jó társaságban, még kapott mellé extraként egy olyan frontembert, aki a világ legnagyobb természetességével kommunikált a színpadról a közönséggel, és tette ezt olyan stílusban, mintha ő lenne „mindenki szomszédja”, akivel reggel munkába induláskor a kapunál összefutunk. Így aztán inkább hasonlított ez az este egy nagy közös bulihoz, nem érezhette magát senki sem kívülállónak, mert a zene, illetve ez a közvetlenség pillanatok alatt magával sodorta.
A Magna Cum Laude év közben tartott néhány akusztikus koncertet is az országban szűkebb körben, de így az év végével ebből itt most mindenki kaphatott egy kis ízelítőt, ugyanis pár dal erejéig akusztikus hangzásra váltottak a fiúk. Ebben a változatban hallgathattuk meg például a Fekete, vagy a Hatalmas a szíved című számokat, illetve a Te légy most-ot is. Ez utóbbi azért is töltött be különleges szerepet a koncerten, mert Misi megkérte a közönséget, hogy a dal alatt használják a mobiljaikat a hangulatvilágításhoz, így rövid időn belül a „modern öngyújtók” fénye töltötte be az egész csarnokot. Nem lehetett ez a színpadról egy hétköznapi látvány, a nézőtérről sem éppen volt az.
Az idő múlásával változatlanul záporoztak ránk ismertebbnél ismertebb és kevésbé ismert dalok is. Hallhattuk énekelni a szólógitáros Szabó Tibit is, elhangzott a Nem akarok többé gondolni rád, nagy sikert aratott a zenekar megalakulásáról és „hitvallásáról” szóló 999, de nem maradhatott el a Főnököm, a Lehet, hogy eltört, illetve a Visszhang sem.
És hogy egy „klasszikust” idézzek: nincsen Magna Cum Laude koncert Vidéki sanzon nélkül. Ez most is igaz volt, Misi egyszercsak a közönség között az egyik lelátó tetején bukkant fel és így énekelte el a dalt, illetve, néha énekeltette azzal aki mellett éppen elment. Mindeközben arra is volt ideje, hogy rajongókkal, gyerekekkel fényképezkedjen a lépcsőkön. A szám vége felé közeledve nemes egyszerűséggel átsétált a küzdőtéren állók között és felhúzatta magát a színpadhoz visszaérve.
Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.
Igaz, karácsony ekkorra már elmúlt, de azért mégis belefért a repertoárba egy ünnepi hangulatú dal, a Te leszel az ajándék. Erről megtudhattuk, hogy minden évben ilyenkor, az utolsó koncert alkalmával elhangzik az aktualitása miatt, de az idén az akusztikus koncerteken is hallható volt, egyszerűen abból a megfontolásból, hogy gyakorolja ezt is a zenekar. Misi még azt is elmondta a felkonferáláskor, hogy neki idén a legnagyobb ajándék amit kapott egyértelműen a kisfia volt; és azt hiszem, hogy ez nem is meglepő.
Végül mi mással is zárhatták volna ezt a 2012-es évet, mint a Pálinka dallal. Itt aztán már nem volt senki sem meghitt karácsonyi hangulatban, mindenki már a közeledő szilveszterre koncentrált és ennek megfelelően bulizott egy óriásit még a csapattal, akik 2 óra hossza után igazán megelégedetten és boldogan távozhattak a SYMA Csarnok színpadáról, miközben a közönség végig hangos tapssal ünnepelte őket.