Esélylatolgatás - A Dal 2014 második elődöntő

Folytatódik ma A DAL című műsor, mégpedig a második elődöntővel..

A múltheti esélylatolgatásom tulajdonképpen 50%-ban sikeresnek mondható, hiszen az általam megjelölt előadók közül három (Király Viktor, Group'N Swing és a Depresszió) továbbjutott a következő fordulóba. A véleményeimmel kapcsolatban sok pozitív visszajelzés érkezett mind a versenyzők, mind az olvasók részéről, úgyhogy a cikksorozat folytatódik legnagyobb örömömre.

Következzenek tehát ismét a továbbjutók a mai elődöntőből – ahogy én gondolom.

A ZSŰRI ÁLTAL TOVÁBBJUTTATOTT FELLÉPŐK

Kállay-Saunders András – Running

András már rutinos visszatérőnek számít A DAL című műsorban. Tavaly egy könnyed, laza dallal jutott egészen a döntőig, idén viszont egy sokkal komolyabb, mélyebb témát érintő produkcióval áll a színpadra. A családon belüli erőszak még mindig egyfajta tabutéma nálunk, melyet ambivalensen kezelnek sokan; egy ilyen témáról énekelni szerintem úttörőnek számít. A hozzákészült klip még erőteljesebbé teszi ennek a problémakörnek a feszegetését.

Maga a dallamvilág nagyon erős, sodró, rengeteg érzelmet kifejező – dicséret jár érte mind Andrásnak, mind pedig Szakos Krisztiánnak.

Tökéletesre sikerült, a zsűrinél is szerintem tarolni fog minden tekintetben.

Belmondo – Miért ne higgyem?

Mondd az valamit az olvasóknak, ha azt mondom erre a dalra, hogy „CzutorZolis”? Szerintem elég sokaknak igen, akik nem csak a Belmondo pályafutását, hanem a Nyersét is ismerik. Őszintén szólva nekem ez az egyik kedvenc dalom a „Kooperatív” című lemezről: kellemes, dögös hangzásvilág (a basszusgitárt itt is imádom), a szöveg SZÓL valamiről (nem véletlenül emelem ki), elgondolkoztat, magával ringat minket szó szerint. Egy dolgot sajnálok csak: hogy a versenyben Bartha Timi nem tud velük részt venni, de így is tökéletes a „Miért ne higgyem?”.

Ők is egyfajta kakukktojásként vannak itt a versenyben, hiszen minden tekintetben kilógnak a többi induló közül – jó értelemben.

Bár a közönséget eléggé megosztja a dal, úgy érzem, a zsűrinél befutók lehetnek.

Joni – Waterfall

Elsőre nem tudtam hova tenni a dalt...aztán meghallgattam többször, és azt kell mondjam, hogy ízig-vérig „külföldi” és profi. Ha nem tudnám, hogy ez egy magyar lány alkotása, azt mondanám, egy amerikai énekesnő hozta létre ezt a produkciót. Leginkább Daniel Powter és a One Republic dallamvilágához tudnám hasonlítani Joni munkáját. Fantasztikus hangja is van, úgyhogy szerintem nem kérdés, hogy Csiszár Jenőék harmadik kedvence lesz a „Waterfall”.

Csatlakozz, ha kedveled a retro magyar dalokat.

A KÖZÖNSÉG ÁLTAL TOVÁBBJUTTATOTT VERSENYZŐK

Vastag Tamás – Miss One Smile (Állj meg világ!)

Tomi produkciójával nem kicsit voltam bajban; talán amiatt, mert még mindig élénken él bennem a tavalyi versenyprodukciója, amit nagyon szerettem, s erősnek is tartottam. Az idei dala számomra túl „édes” egy picit, igazából a határon mozog, viszont a dalszöveg továbbra sokat mondó, elgondolkoztató, ami valóban megállít minket egy percre a világban.

Lehet, az élő produkció meg fogja majd változtatni a véleményemet, de szerintem Tomit idén a közönség fogja továbbjuttatni.

Bogi – We all

Nagyon sokat fejlődött a tavalyi év óta, mind hangban, mind a dalait tekintve. Az idei versenyprodukciója jóval erősebb, sodróbb, zeneileg többet ad, mint a „Tükörkép”. Őszintén szólva a dal elején lévő zongorából kiindulva kicsit másra számítottam, de pozitívan meglepett a „We all”.

A műfaját tekintve nem igazán az én stílusom, viszont a közönség nagyon szereti, s dícséri is sok helyen, így náluk mindenképpen nyerő lesz.

Polyák Lilla – Karcolás

Imádom Lilla hangját, mert annyi érzelmet képes vele átadni a közönségnek – ez keveseknek sikerül. Erős, impulzív személyiség, aki egymaga képes betölteni a teljes színpadot. A tavalyi szó szerint sodró, dimanikus versenyprodukciójával ellentétben egy sokkal lassabb, érzelmesebb dallamvilágot kapunk, így az énekesnő ezt az oldalát is meg tudja most mutatni.

Muszáj vagyok kiemelni a szöveget, melyet Lilla párjának, Homonnay Zsoltnak köszönhetünk, mert tökéletesen passzol Lillához, nem érzem egyáltalán idegennek tőle.

A „Karcolás” lesz az a produkció ebben az elődöntőben, ami épphogy le fog csúszni az egyenesági továbbjutásról; a közönség viszont biztosan megszavazza azt, hogy hallhassuk a középdöntőben is.

Rosta N. Napsugár

[2014.02.01.]