Dolhai Attila méltóképpen zárt le egy korszakot

Dolhai Attila májusban jelentette be, hogy elköszön a musicalektől, a könnyű zenétől és a rocktól is egyaránt. Jövőben az Operettszínház közönsége már csak az operett műfajában láthatja kedvencét. Hangképzésre és tanulásra szeretné fordítani a felszabadult energiáját és idejét, hogy minél közelebb kerülhessen a nagy álmához az operához.

Dolhai Attila májusban jelentette be, hogy elköszön a musicalektől, a könnyű zenétől és a rocktól is egyaránt. Jövőben az Operettszínház közönsége már csak az operett műfajában láthatja kedvencét. Hangképzésre és tanulásra szeretné fordítani a felszabadult energiáját és idejét, hogy minél közelebb kerülhessen a nagy álmához az operához.

Életünk filmje annál színesebb, minél több célkitűzést teljesítettünk. Kihívás adja az életerőt, keresni kell az új és új célokat azért, hogy mindig a maximális teljesítményre tudjunk koncentrálni.

Miként jut el az ember, ahhoz a döntéshez, hogy a Kifutó színpadáról,  a rockzene szerelmeseként, ünnepelt musical sztárként, inkább a komolyabb műfajt válassza?

Meghozni egy döntést, nagy bátorság, feladni az eddigi sikert és csillogást, a bizonytalanért. Becsülendő, hiszen nagyon kevesen merik bevállalni, hogy felnőttként küzdjenek az álmukért.

2014 június 27-én Vácon került sor Dolhai Attila búcsúkoncertjére a V4 fesztivál keretein belül. Tavalyi évhez hasonlóan ismét nagy volt a várakozás, de a hangulata teljesen más.

A váci élőzenekaros koncert vendége Vágó Bernadett volt, mint szinte mindig. Fura érzés volt látni és átélni  a közönség soraiból Betti szemeiben az  őszinte fájdalmat és olykor a gyermeki csodálatot.  A poénok, a kacajok csak pillanatokra tudták  feledtetni, hogy aznap, ott valami talán örökre véget ér.

Szereted Dolhai Attilát? Csatlakozz!

A koncerten elhangzott dalok próbálták egy több, mint tíz éves pályafutás különböző szakaszait bemutatni és méltóképen lezárni. Kezdésként Attila arra kért mindenkit egy saját dalában, hogy „Állj mellém”, pillanatok alatt kialakult az összetartó kapcsolat a közönség és közte.
A közös éneklés meghozta az este hangulatát, felcsendült a legutolsó lemezéről a Ragyogás, a Te vagy a nyár, az Álmok földjén valamint a Nézz Rám Istenem című dalok.

A musicalek közül elmaradhatatlan volt Mozartból a Zene az vagyok én. Érezhető volt, hogy ez áll legközelebb Dolhai Attilához, mint magánemberként és színészként is egyaránt. Sokan várták és kérték az Árnyékdalt, végül kimaradt. Duettként még a Szörnyű az éj hangzott el. Elmaradhatatlan Lehetsz királyt is meghallgathattuk bónuszként.

Az elmúlt évek koncertjein elhangzott könnyedebb dalok segítették, hogy ne gondoljunk a búcsúra, még akkor sem, ha Darabokra törted a közönség egy részének szívét.

Tűzvarázsló, Sajtból van a hold megalapozta a bulizást, elhangzott még a Zöld az ég, valamint mindenki kedvence a Pálinkaszerelem is.
A koncert végére már igazán pezsgő volt a hangulat, hiszen az örök kedvenc a  Zöld a bíbor és a fekete is felcsendült.

Jó volt tombolni és nem gondolni arra, hogy többet már nem lesz ilyen közös önfeledt bulizás. Élmény volt látni, hogy miként szabadulnak el az érzelmek és úgymond „gurulnak el” a gyógyszerek. Hihetetlen energiával ugrált és adta ki magából azt az életérzést, melyet maga a rockzene képvisel. Ezen állapotot még sikerült megspékelni a Legyen valami pezsgéssel.   El kell, hogy engedj, vagy ezt egy Életen át kell játszani alatt sem lankadt a közönség hangulata. Vágó Bernadett szóló dalai is egységet alkottak az egész koncert során.

Dolhai Attila bemutatkozott az este során, mint Tanár, hiszen a Nagy Duett című műsorban előadott What does the Fox say dal koreográfiáját és szövegét próbálta lelkesen megtanítani, több kevesebb sikerrel.

Az este egyik legemlékezetesebb pillanata számomra a Szállj fel magasra dal volt, mely egyben tartalmazta a múltat a jelent és a reményteljes jövőt is.  Úgy érzem nemcsak ez a dal, de az egész koncert is meghódította a kék éget, tele érzéssel és szeretettel…

Ha volna két életem c. dal, talán a döntéséhez vezető utat is jellemezhetné. Szívem folytatná és örülne, ha az örök kedvenc a rock még sokáig a fellépések egy részét alkothatnák, de az eszem tudja jól, hogy eljött az idő a váltásnak. Gondolni kell a jövőre, főleg, ha az ember mindig a maximumot akarja nyújtani és maradandót szeretne alkotni.

Zárásként pedig egy meglepetés dal  -  Azért vannak a Jó barátok, hangzott el Vágó Bernadett és a közönség előadásában Attilának. Nem volt közös próba, de így szólt igazán szívből és őszintén.

Ez a koncert csak részben volt búcsú, olyan mintha az eddigi ismeretek, munkásságok  összegzése lett volna, csak rajtunk múlik, hogy lesz-e folytatása ennek a közös útnak.

Dolhai Attilának sok sikert és rengeteg energiát kívánok célja elérése érdekében!

Hiszen az azt jelenti, hogy még nagyon hosszú ideig fogunk róla hallani, igaz kicsit másként. Ezen időszak alatt felnőtt egy generáció, az idő múlásával érettebb gondolatok és más célok lesznek fontosak mindannyiunk számára.

Úgy gondolom ez a koncert méltó volt egy korszak lezárásának és elegendő energiát ad ahhoz, hogy mindenki merjen álmodni, hiszen lehetetlen nem létezik, mindig van cél!!

Kedveled Dolhai Attila dalait? VOKS LENT!

Fáncsi Szilvi

[2014.07.09.]