Emeli Sandé zenei csodája a VeszprémFesten - képek

A 2015-ös VeszpremFest csúcspontját jelentő koncertre a zárónapon, szombaton került sor. A skót születésű énekesnő minden bizonnyal felfelé ívelő karrierje első magyarországi koncertjének helyszínéül  Veszprémet választotta, örömmel fogadtuk. A koncert előtt a hangulatfelelős Kállay-Saunders András volt.

A tökéletes választás

A szervezők előre jól gondolkoztak, hiszen már a fellépés bejelentésekor tudni lehetett, hogy az Veszprém Aréna lesz a helyszín. Ennek a különleges hangnak ezen a szép nyári napon az érseki palota előtti színpadon lett volna a helye, azonban az énekesnő ültetett koncertet kért, így aztán az „esőhelyszínen” sokkal többen gazdagodhattunk e csodás élménnyel, amit a művésznő és csapata nyújtott nekünk csupán bő egyórás, mégis tartalmas fellépése során.

Évek óta látogatjuk a VeszprémFest különböző nagyszínpados koncertjeit, több személyes kedvencünket is elhozták már ide – párat nem kis meglepetésünkre. Amikor a tavalyi fesztivál végén azon töprengtünk, hogy kit szeretnénk meghallgatni élőben, úgy éreztük, hogy Craig David után már nem érhet nagy meglepetés bennünket. És tessék: elhozták nekünk Emeli Sandét, akinek a debütáló albumát, az Our Version of Events-et vagy százszor meghallgattunk már, akinek különleges hangját meghallva mindig libabőrösek leszünk, és akit előadóként és zeneszerzőként egyaránt nagyra értékelünk. A nagy érdeklődést már a koncert előtt lehetett érezni, mintegy négyezer zenerajongó töltötte meg az arénát. Több művészembert is kiszúrtunk a közönségben, itt volt Udvaros Dorottya és Tóth Vera is.

Szenvedély a köbön

Sandé egyből a Heaven című számával nyitott, ami erős kezdésnek számít, de ez a dal talán nagyobban robbant volna, ha egy kicsit későbbre időzítik, amikor a közönség már valóban elhiszi, hogy tényleg itt van ezen a koncerten és élőben hallgatja a rádiókból jól ismert sikerdalt. Az énekesnő hangja végig úgy szólt, mintha stúdióalbumot hallgatnánk, a dalok hangszerelése viszont még az album változatnál is jobban tetszettek. Nem hiányzott David Ghetta a What I Did For Love-ból és Rudimental a Free-ből sem, így is erősek és lehengerlőek voltak a felcsendült számok.  A koncert első részében elhangzó dalok kifejezetten Sandéra irányították a figyelmünket, a zenekarból csak a vidám és rendkívül tehetséges vokálhármas került reflektorfénybe egy szám erejéig, amikor egy Tupac dal  feldolgozását adták elő a zenekar élén.

További fotókért kattins!

 

Amint Emili újra színpadra lépett, beindult a zenei csodagyár, amire a címben is utaltam. Az acappella előadott River és Clown egyveleg szenzációs volt, ekkor már a közönség is bátrabban nyilvánította ki örömét, mi több hálájuk jeleként  - a modern időknek megfelelően az öngyújtók, gyertyák helyett - mobiltelefonnal világítva a sötétben festették csillogóra Emili számára a nézőteret. Szóban nagyon keveset kommunikált a művésznő, azt azért elárulta, hogy a Read All About It című dalt szereti leginkább élőben előadni, amit meg is értünk, hiszen ilyen ívű dalt ennyi szenvedéllyel elénekelni minden bizonnyal katarzisélmény az előadó számára is.   

Felszabaduló energiák

A Lifted című számnál már többen nem bírtunk a széken ülve maradni, bulihangulatba kerülve táncikáltunk jó páran elől a színpad szélén és a lelátókon a sorok között. Még egy érzelmes dal erejéig visszaültünk, hogy meghallgassuk a My Kind of Love-ot. A zenészek előtt leragasztott dalok listája szerint ezután kellett volna elköszönnie tőlünk, hogy aztán visszatapsolhassuk még egy-két számra, de ez a szokásos színjáték ezúttal kimaradt. Egyből folytatta az Enough-fal, hogy aztán a legnagyobb slágerével, a Next To Me-vel és jó érzéssel küldjön bennünket haza - vagy esetleg vissza a Rozé, Rizling és Jazz fesztiválra.

Styling 

Minden koncerten alaposan szemügyre veszem a fellépők öltözetét is, a színpadképhez hozzá tartozik ez is. A szigetországból érkező fellépők stílusát kifejezetten kedvelem, azonban ezúttal divatbakikkal teli öltözéket láttunk az énekesnőn. A rendkívül alacsony, kissé kerekded énekesnő  halásznadrágban, lábszárközépig érő, fűzős magas talpú szandáljában, időnként túlságosan fellibbenő, barnás színű felsőjében és hatalmas karimájú kalapjában nem igazán mutatott jól. Egy kedves barátom, aki amúgy neves, trendi fodrász, kifejezetten nehezményezte, hogy a kalapot nem vette le a művésznő a koncert folyamán, így a szinte a már védjegyévé vált szőke, oldalt felnyírt, felül égnek álló frizurájából semmit sem láthattunk.

Kicsit bántuk, de a lehengerlő, szenvedélyes, különleges előadásával Emili levett minket a lábunkról, mi biztosan ott leszünk a következő magyarországi fellépésén is! Addig meg várjuk, hogy milyen kiváló előadóval lepnek meg bennünket a fesztivál szervezői a 2016-os évben.  

Frk4muzik

[2015.07.27.]