A Dubajban lép fel a Budapesti Operettszínház csapata

A Magyar Operett Napja alkalmából a Budapesti Operettszínház múlt héten a Dubaji Világkiállításon mutatta be nemzeti kultúránk sajátosságát: a magyar operettet.  Az Expo 2020 október 1-én nyitotta meg kapuit, és közel 200 kiállító ország részvételével várja a látogatókat fél éven keresztül. Ez az első világkiállítás, amelyet a Közel-Keleten rendeztek meg, Dubai 25 millió látogatót vár szerte a világból.  

Az Expo 2020 kulturális sokszínűségében, a különböző nemzetek kavalkádjában igazi kuriózum volt a Budapesti Operettszínház Operetta - Greetings from Hungary című gálaestje, bizonyítva ezúttal is, hogy a magyar operett, egy igen jelentős része a magyar nemzeti kulturális örökségnek és hungarikumként képes hidat képezni a különböző nemzetek, kultúrák között.

A Magyar Pavilont Makovecz Imre egykori tanítványa, Csernyus Lőrinc tervezte, a Time Out Dubai városkalauz újságírói a 15 legizgalmasabb épület közé választották. Az exkluzív listán élő esőerdőt, „hósátrat” és a kiterjesztett valóságot felvonultató országpavilonokat találni. Ebben az erős mezőnyben kapott helyet a Magyarország vízkincseit eddig soha nem látott módon bemutató magyar pavilon is, amelyet a Budapesti Operettszínház művészei is felkerestek az esti fellépés előtt  (videó).  Az Operetta - Greetings from Hungary gálaestre a Jubillee stage impozáns, szabadtéri színpadán került sor. A teátrum sztárjai izgalommal készültek a bemutatkozásra (Vadász Zsolt, Kiss Diána). „Nagyon reméljük, hogy a helyiek és az idelátogató külföldiek tetszését is elnyerik az operett melódiák” - fogalmazott Laki Péter. Szendy Szilvi hozzátette: „Mi mást hozhattunk volna ide a világkiállításra, mint a magyar operettet?” Homonnay Zsoltot idézve: „Múlt héten még Budapesten énekeltem a Vágyom egy nő után című dalt, amely most sok ezer kilométerre, egy multinacionális arab közegben fog felcsendülni.”  A lengyel, koreai, ír, kanadai, portugál és uruguayi pavilonok szomszédságában hatalmas sikerrel csendültek fel Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Huszka Jenő és Strauss melódiái. A nézőket Homonnay Zsolt köszöntötte a Budapesti Operettszínház társulatának nevében, majd nyitányként Johann Strauss Éljen a magyar polka! című dala hangzott el. Ezt követték A Magyar Operett Napján bemutatott A mosoly országa legszebb dalai, valamint a többi közt a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A Cirkuszhercegnő részletei. A színház szólistái, Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kiss Diána, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt és Laki Péter virtuozitása egyaránt nagy hatással volt a közönségre. A színpadról, a színpadtechnikáról, a gála vizuális, vetített díszletéről az előadás látványtervezője, Somfai Péter műszaki igazgató számolt be egy videóüzenetben.

 „Az impozáns, 150m2-es ledfalon megjelenő vetítések kettős szerepet láttak el. Az elsődleges, legfontosabb szempont, hogy a dalok hangulatához illeszkedjen a háttér, amely erősíti az összhatást. A második szempont, hogy megmutassuk, milyen is Magyarország. Természetesen ez a másfél órás műsor nem tudott egy teljes képet alkotni hazánk kulturális és építészeti gazdagságáról, de a produkció során egyebek mellett megjelentek a magyar népművészeti motívumok, valamint a Budai vár, a Lánchíd, a Parlament, a Hősök tere, a Halászbástya, az Esztergomi Bazilika, Tihany, a Balaton, a Hortobágy, Egerszalók és természetesen a Budapesti Operettszínház nézőtere, épülete is.”  - mesélte Somfai Péter műszaki igazgató, a gálaműsor látványtervezője.

Az est fényét emelte a Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekara, valamint az egyedülálló magyar koreográfiákat bemutató Tánc - és Balettkara. A gálaműsor karmestere Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, rendezője Vincze Balázs művészeti vezető volt.

A Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla a színpadon tartott beszédében egyebek mellett kiemelte: „A Budapesti Operettszínház kéttagozatú, igazi zenés népszínház, amely operetteket és musicaleket egyaránt műsorra tűz több, az ifjúságnak szóló irodalmi-történelmi alapú előadással együtt. Évente mintegy 500 előadást játszik közel 400 ezer néző előtt, így ma az Operettszínház Magyarország egyik leglátogatottabb teátruma.  Világszerte elismerik, hogy egyedül a magyarok éneklik-játsszák az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncelemekkel, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Társulatunk rendszeresen turnézik külföldön, Európa, Ázsia és Amerika számos országában megfordult már operett és musicalprodukcióival, gálaelőadásaival.

Az operett, mint hungarikum méltó rá, hogy megismerje a nagyvilág. A Budapesti Operettszínház mindig is a műfaj nagykövete volt, így örömmel tölt el bennünket, hogy akárcsak a műfaj virágkorában, úgy most ismét ráirányulhat a világ figyelme. Megítélésem szerint kétféle ember létezik: egy, aki szereti az operettet, és egy másik, aki még nem ismeri a műfajt. Aki egyszer már megízlelte a magas minőségű magyar operettet, az egy életre rajongójává válik. Operettet nem csupán mi, magyarok játszunk, ám a magyar ember temperamentuma termékenyíti meg a világon egyedülálló módon ezt a műfajt, és teszi egyedivé. Budapest újra az operett fővárosa, Magyarország pedig a hazája lehet.”

A világkiállítás különböző országokból és földrészekről érkezett látogatói szűnni nem akaró vastapssal jutalmazták a Budapesti Operettszínház gálaműsorát. A teátrum turnésorozata folytatódik, november 17-én a Szépség és a szörnyeteg produkció kezdi meg kéthónapos németországi vendégszereplését.     

Budapesti Operettszínház
Fotó: Somfai Péter

[2021.11.11.]