Mindenkinek egyenlő esély

Közel százötven hátrányos helyzetű gyermek érkezett december közepén a Fővárosba, a Művészetek Palotájában. Az esélykoncertnek nevezett eseményt Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg. Nehéz megfogalmazni mit is jelent a hátrányos helyzet, mindig valamihez, valakihez viszonyítva beszélhetünk erről.

Akkor hátrányos helyzetű egy gyermek ha a tanulóközössége átlagánál jóval rosszabb családi vagy társadalmi helyzetből jő, de ide tartoznak a testi vagy lelki fogyatékossággal élők is. Ennek a helyzetnek oka lehet a csonka család, a szülők alkoholizmusa, bűnöző életmódja. Szintén hátrányos helyzetet jelent bizonyos etnikai kisebbséghez tartozni.

A hátrányos családi helyzet legtöbb esetben együtt jár a hátrányos anyagi és kulturális helyzettel. Ezek a gyermekek nem, vagy csak igen ritkán jutnak el színházba, koncertre. Számítógépet, mp3 lejátszót is csak a szomszédban, vagy az iskolában látnak.

Jönnek az ünnepek, az ajándékok. Sokaknak semmi nem kerül a fa alá. Csak ez a délután. Ami mindenképp élmény, és talán egy életre megmarad. Az utazás, a bohócok, a kézműves foglalkozás, a játszóház, a bűvész és a Lehetsz király.

Az eseményt Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg. A 2007-es év az egyenlő esély mindenkinek jegyében telt. Esélyt adni minden kisgyermeknek, hogy olyan életet élhessen, amilyet elképzel. Esélyt a tanulásra, a szeretetre. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ez nem mindenki számára elérhető. A hátrányos helyzetben élőknek ez sokkal nehezebb, itt elkél a segítség.

A zenés műsor előtt már kora délutántól játszóház várta a gyerekeket. Keleti Andrea, Csonka András, na és a bohócok gondoskodtak a jó hangulatról és még a hó is nagy pelyhekben esett.

Az összegyűlt gyerek sereget és kísérőiket elősként Érdi Tamás zongoraművész kápráztatta el. Tamás vak, így igazi példaként állhat a kicsik előtt, hogy így is lehet különleges életet élni. Halász Judit gyerek dalai mindenki számára ismertek voltak és megalapozták a fesztelen hangulatot. Micimackó, a csupor méz és a hull a hó és hózik a felnőttekben is felidézték a gyermekévek hangulatát. Csonka András arról dalolt, hogy de nehéz az Iskolatáska. Majd a Ding-dong című opusszal táncoltatta meg a srácokat. Ungár Anikó bűvészmutatványai még a fellépésre várakozókat is ámulatba ejtették. Két bátor jelentkező is segítségére volt ebben. Aztán jött egy kis tánclecke, az Operettszínház három fiatal apukája, Bereczki Zoltán, Dolhai Attila és Mészáros Árpád Zsolt a Lehetsz király koreográfiáját tanítgatta a gyerekeknek. A műsort Palya Bea zárta.

-Audrey-

[2007.12.26.]