Augusztusi jazzoo

Hot Jazz Band koncert a Budapesti Állatkertben augusztus elején.

Kis félelemmel vártam a Hot Jazz Band koncertet. De az ég(iek) megsegítettek: bár előző nap, sőt, következő nap is zuhogott estefelé az eső, szerda este mégis szárazon maradtunk a Budapesti Állatkert pálmaháza előtt, ahova a színpadot állítják fel immár rendszeresen különböző koncertek alkalmából.

Jóval előbb ott voltam, és kissé meglepett a rengeteg szék, amelyet felállítottak - biztos lesz itt 500 ember? Lett. Sőt, sokkal több is!
Hogy mi vonzza ide az embereket? Az állatkert vagy a neves előadók? Valószínűleg is-is. Külön érdekesség, hogy ilyenkor - bár már zárva van az állatkert - a pálmaház mégis látogatható.

És akkor most az együttesről. Ki hinné, hogy a Hot Jazz Band immár több mint húsz éve létezik? Ez azért is meglepő, mert a tagok kifejezetten fiatalok. A zenekar több díjat nyert, a '20-as, '30-as, '40-es évek (tehát a korai jazz) hazai és világslágereit keltik életre. Bár a jazz felett is eljár az idő, és ma már sokkal inkább a progresszív jazz irányzatok törnek utat - ahogy az rendben is van - a HJB tolmácsolásában a korai jazz mégsem poros, mégsem avitt, sokkal inkább a szó jó értelmében antik és hiteles.

A koncertet színesítette a vonatfütty-szimulátor síp ('Luxusvonat'), valamint egy mosódeszka beállása ritmusszekcióba. Azt is megtudhattuk, hogy a mosódeszkán gyűszűvel kell játszani, amelyet előzőleg az ujjakra kell felhúzni természetesen.

Azonban külön bekezdést érdemel Bolba Éva jazzénekes, a koncert legfontosabb közreműködője. Nem elég, hogy Éva nagyszerűen veszi a jazz -egyébként nem egyszerű - akadályait, és hogy a színpadi jelenléte úgy dobta fel a koncertet, hogy alig győztünk lépést tartani, de még szép is, kellemes jelenség, a színpadon szerény és kedves. Ráadásul még táncolni is tud - bár erről élőben nem győződhettünk meg, de aki utánanéz, az hamar megtudhatja, hogy Éva a balettintézet hallgatója is volt.

Azt gondolom, hogy ez a zenekar mindenképp érdekes, értékes színfoltja a magyar jazz-palettának, a zenéjük és a hangzásuk hallatán mindenkinek elkezd járni a lába (vagy más végtagja). Értékes azért, mert fenntartják ezt a régi hangzást, ami bár muzeális értékű, ez a zene mégsem "öreg".

Mindenképpen érdemes meghallgatni azoknak is, akik esetleg azt gondolják, hogy a jazz, vagy a korai jazz nem az ő asztaluk, mert lehet, hogy meglepetés éri őket.

Stróbel Zsuzsanna

[2006.08.06.]