Rabok legyünk vagy szabadok? - örök kérdés egy örök darabban

A Székely Kriszta által rendezett István, a király nagyprodukció 2026. január 18-án debütált a Papp László Aréna színpadán.

Egyike vagyok azon keveseknek, akik az István, a király előadást eddig sosem látták színpadon. Sőt, a teljes művet egyben sem. Tekintve, hogy a rockopera évtizedek óta része a magyar kultúrának és szeretem a rockzenét, így a Szállj fel, szabad madár!, a Te kit választanál? vagy az Oly távol vagy tőlem dalok ismerősen csengenek. Összehasonlítási alapom viszont csekély, részleteket láttam csupán televízióban vagy a YouTube-on. Elméletileg tudom, hogy a legendás ősbemutatón olyan nevek szerepeltek, mint Varga Miklós, Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula vagy Nagy Feró, és hogy a mű megálmodói Szörényi Levente zeneszerző és Bródy János szövegkönyvíró, a rendező akkor Koltay Gábor volt. A mostani produkció rendezője Székely Kriszta - aki tíz éve a Katona József Színház rendezője, február 1-je óta az igazgatója is - az elmúlt években több rangos szakmai elismerést is kapott.

István, a király képekben - klikk a fotóra

A díszlet a kettéosztottságot, a szembenállást hangsúlyozta, visszafogottan, mégis látványosan. Egy kereszténységet szimbolizáló angyal állt szemben egy szarvasbikával, ami a magyar ősi hitvilágot és hagyományokat jelképezte. A koreográfia nagyszerűen illett a zenéhez és szimbolikusan nagyon kifejező volt. A néptáncos motívumok mellett breakdance-re emlékeztető, így modernebb akrobatikus elemek is helyet kaptak, amelyek az összlátványba remekül illeszkedtek. Meglepő elemként említeném a Földanya és a gólyalábas busók feltűnését a színpadon, nekem maradandó jelenet volt.

A színészek közül a Koppányt alakító Dolhai Attila volt a kedvencem és a feleségei J. Vikidál Gyulát többször is láttam előadni a Szállj fel, szabad madár! című dalt, aki kifejezetten férfias, vad azaz „koppányos” volt nekem mindig. Attila szerintem szintén zseniálisan és hitelesen hozta ezt a karaktert.

Jordán Adél is nagyon kiválóan formálta meg a hataloméhesnek ábrázolt Saroltot, aki jelentős befolyást gyakorolt Istvánra, tulajdonképpen itt úgy volt megjelenítve, hogy jobban akarta királynak, mint amennyire a fia ebbe a szerepbe magabiztosan bele tudott állni. Innen nézve Kocsis Dénest is igaznak éreztem István szerepében, hihetően érzékeltette belső vívódását, annak szélsőséges mélységeit, hogy tulajdonképpen kicsoda ő és mi az útja és mi a szerepe ebben a történelmi helyzetben. Meg kell említenem még, hogy Orosz Ákos Asztrik főpapként higgadt és súlyos jelenléttel formálta meg karakterét, Gubik Petrának Rékaként tiszta, érzelemmel teli éneklésével maradt megható és emlékezetes.

Az előadást követően, amikor a teljes szereplőgárda együtt sorakozott fel a színpadon - Koppány/Attila összeölelkezett Istvánnal/Dénessel és Sarolttal/Adéllal - mindenki kibújt a történet által rászabott szerepéből, számomra ott érkezett el az igazi feloldozás pillanata. Kiléptek a konfliktusokból, amelyeket megkövetelt a darab, és ismét önmagukként álltak egymás mellett, pont, ahogyan mindannyian magyar emberek vagyunk, ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, és ha fordítani szeretnénk a sorsunkon, az egység az egyetlen járható út.

Első találkozásként az István, a király 2026-os változata kifejezetten erős élményt nyújtott, mindvégig érezhető volt számomra a mű történelmi-kulturális súlya. Összességében az volt a benyomásom, hogy a darab színrevitelében a rendező érezhetően az eredeti mű hangulatának megtartására törekedett és csak annyira modernizálta, amennyire azt 2026 megköveteli. Székely Kriszta friss szemmel, ugyanakkor tisztelettel fordult a mű felé, és olyan előadást hozott létre, amely egyszerre szól az első alkalommal érkezőknek és azoknak is, akik évtizedek alatt többféle rendezésben látták már.

Az volt az érzésem, hogy nem foglalt egyértelműen állást amellett, hogy István és a kereszténység vagy Koppány és az ősmagyar hagyomány lett, vagy lehetett volna, a jobb út a magyar nemzet számára. A magam részéről örülök, hogy a véleménynyilvánítást rám, a nézőre bízza, mert ugyan a fősodratú történelemkönyvek egyértelműen Istvánt tartják a helyes választásnak, azért elég erős kétségek ébredhetnek abban, aki mélyebbre ássa magát Bakos Attila őstörténeti munkásságában.

Februárban Pécsett, márciusban pedig Győrött, Debrecenben és Szegeden tekinthetjük meg az előadást.

Jegyvásárlás

Megyeri Nóra
Fotó: Petró Adri

[2026.02.19.]