A törökök zseniális producere - exkluzív interjú Haluk Kurosmannal

Törökország legsikeresebb producereinek egyike 32 éves, nőtlen, és híres. Díjnyertes albumok kerültek ki a keze alól, amelyek megalkotásában nemcsak producerként, de zeneszerzőként és zenészként is részt vett.

Azt mondják róla, hogy visszahúzódó, és zseniális. A neves kanadai OIART intézményben képezték ki a szakmára, ahol díjat neveztek el róla, az intézet „valaha volt legzseniálisabb hallgatójáról”. Haluk Kurosmannal, Emre Aydin, a maNga és a Gripin producerével beszélgettünk.

Mi pontosan egy producer feladata?
A producer az albumot létrehozó személy. Egy albumon minden, amit hallasz, A-tól Z-ig a producer felelőssége. Minden producernek saját stílusa, munkamódszere van. Van, akinél ez limitáltabb, másoknál sok minden más is beleférhet az alapfeladatokon kívül. Ha a saját módszeremet kellene bemutatnom, azt mondanám, hogy a dalok kiválasztása, a dalszövegek és a zene végső formába helyezése, a hangzásvilág kialakítása, a dalok rögzítse, a mixelés és a mastering folyamata tartozik a feladataim közé, a gondolat megszületésétől egészen a stúdióban történő megvalósításig.

Miért és hogyan lett producer?
Fiatalon, 15 évesen kezdtem el gitározni, három év után volt egy bandám, aminek én voltam a frontembere és a zeneszerzője egyaránt. És igazából csak most fedezem fel, hogy már akkoriban is „producerkedtem”, amolyan amatőr módon, 23 évesen már tudtam, hogy én igazából nem a színpadon képzelem el az életemet, hanem sokkal inkább a kulisszák mögött, a „konyhában”, ahol az egész produkció elkészül.
A másik oka annak, hogy producer lettem, azzal a vággyal függ össze, ami mindannyiunkban megvan: nyomot hagyni a világban. Szerintem a gyerekvállalás is ezzel függ össze, szeretné az ember, hogy maradjon utána valami, amit hátrahagyhat az utókornak. A legnagyobb motiváló-erő számomra az, hogy tudom, hogy egy album vagy dal, amit kiadok a kezeim közül, túl fog engem élni. Lehet, hogy 20-30 év múlva is fogja őket valaki hallgatni.

Nem csak producerkedik, dalszerző és szövegíró is egyben. Melyiket szereti jobban? A produceri munkát, vagy az alkotóit?
Igazából nem tudok különbséget tenni a kettő között. Ha van valami, akármi, amit tehetek azért, hogy egy album jó legyen, akkor azt megteszem. Lehet ez szövegírás, zeneszerzés, hangszeren való játszás vagy akár csupán arculattervezés. De azt hiszem a producerkedés mellett amit leginkább szeretek csinálni, az a szövegírás. Igazából azt is mondhatjuk, hogy producerként is igen érzékeny pontom a dalszöveg. Mert szerintem egy dal hangzásvilága vagy stílusa kimehet a divatból ugyan, de a melódiája és a szövege örökre az emberek emlékezetébe vésődhet.

Milyen a helyzete Törökországban a rock/alternatív zenének?
A rock/alternatív zene az utóbbi 5 évben hatalmas fejlődésen esett át, ennek ellenére még mindig óriási energiát kell belefektetni. Ha sikerül minőségi albumokat piacra dobni, az jócskán megkönnyíti a műfaj terjesztését. Mindazonáltal az illegális mp3 terjedése a török piacot nagyon nehéz helyzetbe sodorta, és amíg ez a helyzet nem oldódik meg, a hallgatóság sem várhatja el, hogy minőségi zenét kapjon, amibe rengeteg munkát, energiát és nem utolsósorban pénzt fektetnek a készítők.

Európában most rendkívül népszerűek a különböző skandináv országokból származó előadók. Úgy tűnik tehát, hogy nem lehetetlen betörni az angolszászok által uralt piacra. A törököknek sikerülhet-e ez?
Szerintem ahhoz, hogy külföldön sikeres legyél, először a saját országodban kell annak lenned. Ezen kívül a zenében kell, hogy legyen valami, ami alapvetően török, ami magán viseli Törökország jegyeit, hagyományait. Nálunk nagy hangsúlyt fektetnek a melódiára, a különféle hangszerekre. Amikor meghallod a dalt, és érzed rajta a török föld illatát, akkor szerintem az a dal sikert hozhat külföldön is. Természetesen magában kell foglalnia az örök érvényű zenei igazságokat is.

Az önnel dolgozó előadók ma Törökország legsikeresebb produkciói közé tartoznak, gondolok itt például a maNga együttesre vagy Emre Aydinra. Ön szerint mi a sikereik titka?
Immáron négy-öt éve dolgozom együtt a maNgával, a Gripinnel és Emre Aydinnal. Jól ismerjük egymást, pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, csapatként dolgozunk és döntünk, s az album-munkálatok során is e szerint cselekszünk. Szerintem a titok nyitja az, hogy ismerjük egymást, egy hullámhosszon gondolkodunk, közös erővel ugyanabba az irányba tartunk.

Ez a siker hosszútávon megmaradhat-e?
Szerintem, amíg ilyen kapcsolatban vagyunk egymással, amíg ugyanazért a célért egyesült erővel dolgozunk, igen.

Járt már Magyarországon?
Nem, még nem. De persze szeretnék egyszer.

Ha azt mondom, magyar zene, mi jut eszébe először?
Ákos. Meghallgattam a dalait, és nagyon tetszett.

– Baksa Tímea –
Fotó: Haluk Kurosman

[2007.08.23.]