Kasza Tibor

1978. február 23-án, Szegeden született. Nyugalmas kisbaba volt a kis Tibor, amire később rácáfolt, mert elég sok baleset érte gyermekkorában, ám mint a legtöbb ilyen baleset „katonadologgal” végződött.

Viszonylag korán eldöntötte, hogy ő bizony zenész lesz. Egészen konkrét döntés akkor született, amikor meghallotta Kocsák Tibor és Miklós Tibor Légy jó mindhalálig című darabjából a Tíz perc című dalt. Be is jelentette általános iskolás irodalomtanárának, hogy ő bizony nem éri be mással, mint a Színművészeti Főiskolával. Ám mint mindenkinek, először neki is a középiskolával kellett megbirkózni, így került a Horváth Mihály Gimnázium dráma tagozatára. A színészet helyett végül a zeneszerzés mellett tört lándzsát, és Lajtai Katit, aki nem csak zenésztársa, hanem szerelme is lett, akivel hosszú évekig egy párt alkottak.

Meghatározó volt számára a kollégiumi lét, ugyanis gyakran előfordult, hogy az egész osztállyal kiültek a épület elé zenéltek na meg persze énekeltek. Sokat jelentett, hogy a társaságban Tibi volt az egyetlen, aki tudott gitározni. Társasági, szervező ember volt már akkor is.
Ezekben az években megtanulta, hogy minden élethelyzetből kihozza a maximumot és mindenre találjon megoldást, amelyet mind a színpadon, mind a magánéletben kamatoztatni tud. Tibor mindig is a művészetből élt meg, mert ahogy elvégezte a középiskolát, rögtön kapott egy felkérést, hogy egy gyermek színjátszó körnek írjon zenéket a színdarabokhoz.

19 évesen költözött fel Budapestre, ahol egy stúdiót rendezett be. Itt több produkciónak is készített lemezt hangszerelt, dalokat írt. A tényleges önmegvalósítása viszont a Crystallal kezdődött el. A dalok már korábban megvoltak, ám sokáig hiába kopogtattak velük a kiadók ajtaján, nem értek el kellő hatást. Ám miután megjelent első lemezünk, mint a közönség, mind a szakma elismerte munkájukat, amelyet azóta több díj is megkoronázott.

[2008.01.23.]