A Valahol Európában hősei – gyerekek és felnőttek – egyaránt példát adnak emberségből, szolidaritásból, hűségből, a szabadságba vetett hit erejéről.

Ily módon méltóképpen emlékezhetünk meg mindazokról, akik életüket áldozták és áldozzák nagy ügyekért, vagy csak elszenvedői a történelemnek.

A téma örök, ugyanakkor tanulságos is. Nem csak azért, mert megmutatja, mit tud rombolni a háború, hanem azért is, mert azt is megmutatja, hogy talpra lehet állni – ha áldozatok árán is – a reménytelennek tűnő helyzetekből.

A világ szörnyűségei elől rejtőző, magányos, humanista zenész emberi szavára a vad gyerekhordából egymás iránt felelősséget érző csapat lesz. Az emberekből kiábrándult, keserű zeneszerző, Simon Péter pedig a gyerekektől kapja vissza az életbe vetett hitét.

Így a tragikus történet mégis kiutat mutat a reménytelenségből, és hitet tesz az értelmes, tisztességes élet mellett. Elfogadhatatlan, hogy a gyerekeknek háborúban, agresszióban, zűrzavarban kell élniük.