„A darab, ha úgy tetszik egyfajta lenyomata a táncos létnek. A „beszélő testek” szavak nélkül fogalmaznak.

A táncosok költészetüket mozgásba öntve örökítik meg estéről estére. Tiszavirág életük itt zajlik a szemünk előtt: a próbateremben, a színpadon, színházban.

Gyakorolnak, szeretnek, boldogok, izzadnak és sírnak; érzelmeik tükre a tánc. Ezek az érzések, gondolatok foglalkoztattak, mikor a „Beszélő testek”-et koreografáltam. A darab tulajdonképpen egyfajta színes leporello a táncosi létről. Képeslapok, melyeket minden előadással szeretnénk átnyújtani a nézőknek barátaimmal – a tánc művészeivel.” /Egerházi Attila/