Munkácstól Budapesten át Barcelonáig - mozaikok Jávori Ferenc (Fegya) életéből és szerelmeiről

Szerencsére már jó néhány évvel ezelőtt levetkeztem azt a tulajdonságomat, hogy mások ingó és ingatlan vagyonát elirigyeljem. Nem állítom persze, hogy nem fordulok meg gyermekien tágra nyílt szemekkel egy Ferrari vagy egy Harley Davidson után, de odáig már nem jutok el, hogy sajnálkozzak azon, amiért nekem nem adatik meg azokat birtokolni....

A régi beidegződés legfeljebb azzal kapcsolatban szokott időről időre visszaköszönni, ha arról értesülök, hogy valaki olyan helyen járt a nagyvilágban, ahová régóta vágyom. Legutóbb akkor történt velem ilyesmi, amikor arról hallhattam, milyen élményben volt része beszélgető partneremnek, amidőn egy áprilisi szerda éjszakából néhány órát eltölthetett néhány tízezer spanyol szurkolóval egyetemben a Camp Nou varázslatos közegében.

Nem szeretnék másodpercek alatt elveszíteni potenciális olvasókat, éppen ezért nem részletezem, hogy miért gondolom, hogy a mai labdarúgás legnagyobb művészeit láthatja az, aki helyet foglal a Barcelona stadionjának lelátóján. Egy ilyen okfejtés óhatatlan vitákat generálna. Az viszont tény, hogy szubjektíve, nekem olyan élményt tud jelenteni a gránátvörös-kékek játéka a pályán, mintha a szférák zenéjét hallgatnám. Lehet, sokszor nem ők a leghatékonyabbak, a legsikeresebbek, de az én szememben művészek, akiket egyvalami emel szememben mindenek fölé: a legjobb értelemben vett JÁTÉK-szenvedély.

Ha van valaki, akinek nem kellene arról mesélnem, mit jelent a művészet a játékban és a játékosság a művészetben, vagy más megközelítésben mit jelent az, amikor eltérő stílusú, habitású, vagy akár nemzetiségű és teljesen különböző erényekkel rendelkező művészekből sikerül igazi zenekart kovácsolni, akkor az Jávori Ferenc, Fegya. A munkácsi származású zenész és zeneszerző, a Budapest Klezmer Band vezetője, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjének birtokosa, Érdemes Művész. Így talán már nem is meglepő, hogy éppen Ő volt az, akit némi irigykedéssel hallgattam, amikor arról mesélt, milyen volt április 22-én élőben nézni a Barcelona és a Sevilla összecsapását. De hogy mi mindenről mesélt még, azt csak az tudhatja meg, akit hosszúra nyúlt bevezetőmmel sem riasztottam el az alábbi interjú elolvasásától.

- Ismervén a Budapest Klezmer Band sztenderd nyári programjait - mint amilyen például a Zsidó fesztiválon, a Bakáts téren, a Vajdahunyad várában, vagy a Hiltonban történő fellépés - gondolom szinte a barcelonai volt az utolsó alkalom, hogy egy ilyen kiruccanást megengedhetett magának. A honi színhelyek közül van az együttesnek kedvence, amelyik kedvesebb a szívüknek?

- A nyári színhelyek közül két kedvencünk, a Dominikánus Udvar a Hiltonban és a Zsidó Fesztivál, ahol most már tíz éve rendszeresen fellépünk. Ezekhez idén csatlakozik egy új helyszín. Az Esztergomi Nyári Fesztivál keretében ebben az évben zsidó kulturális napok is megrendezésre kerülnek. Ennek során két fellépésünk is lesz. Június 26-án Klezmervarázs koncertünket mutatjuk be, 27-én pedig a Purim, avagy a sorsvetés című bibliai történettel lépünk színpadra, amit anno a Győri Balettel együtt készítettünk.

- Ha jól tudom, a Purim ősbemutatója éppen 10 évvel ezelőtt volt. Ezek szerint ez egyfajta jubileumi előadás lesz?

- A jubileumi díszelőadás június 20-án lesz Győrben, hiszen 1999. június 5-én a Győri Nemzeti Színházban került sor a darab premierjére. Lesz egy nagyon szép megemlékezés ennek a dátumnak a tiszteletére. Ezzel a balettel gyakorlatilag bejártuk az egész világot és hatalmas sikert arattunk bármerre is jártunk. Nagyon készülünk erre a győri estére, csakúgy, mint a Purim egy héttel későbbi esztergomi előadására.

- Fel tudja idézni vagy nyilvántartja valaki azt, hogy hány országba jutott el a Purim?

- Így hirtelen nem tudnám megmondani. De éppen most állítólag egy olyan térképet is fognak készíteni a díszelőadásra, amely megmutatja a Purim útját. Már csak ezért is érdemes lesz eljönni Győrbe. Most így kapásból olyan városok jutnak eszembe, mint New York, London, Moszkva, Róma, Milánó, Helsinki, Brüsszel, Amszterdam, Prága. Ezek közül a legtöbb helyszínen álló taps kísérte a bemutatását. Több mint kétszáz előadást élt meg a darab, ami óriási szám egy balett életében. Általában egy táncjáték 50-60 előadásig jut el. A Purim esetében csak Magyarországon 80 körüli előadás volt és mintegy 120 külföldön.

- Hogyan dől el az, hogy a Budapest Klezmer Band adott pillanatban éppen a Győri Balett kíséretében a Purimmal járja a világot, vagy a Klezmer Szvitet, a Klezmervarázst vagy éppen a Menyasszonytáncot adja elő, esetleg a világ leghíresebb kántoraival ad koncertet a Művészetek Palotájában? Tehát mikor és hogyan határozzák meg, hogy a párhuzamosan futó sikerdarabok közül éppen melyikkel és hol lépjenek fel?

- Ezek a projektek, vagy fogalmazzunk úgy, ezek a fantasztikus fellépések, amiben megadatik részt vennünk, általában egy évre előre meghatározásra kerülnek. Itt egyfajta sakkozás van a Győri Balettel, az Operettszínházzal, a Tavaszi Fesztivál szervezőivel. Az idei Művészetek Palotájában tartott koncertünket is tavaly nyáron egyeztettük Zimányi Zsófiával a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatójával. Az Operettszínháztól is megkapjuk a nyár során, hogy a következő évadban, szeptembertől júniusig mikor lesznek Menyasszonytánc előadások. Itt is szerencsére figyelembe veszik egyéb kötelezettségeinket, ha tehát előre bejelentem, hogy március 24-én a MűPában játszunk, akkor arra az időre nem terveznek Menyasszonytáncot. Ugyanígy van mindez a Győri Balettel. Amilyen programokról már tudok előre, arról szólok nekik és amikor érkezik hozzájuk egy meghívás, akkor már tudják mondani, hogy adott napok már le vannak foglalva, ami szabad, arra kötik le az új fellépéseket és ezt persze rögtön közlik velem is. Csak így, jó előre és összehangolt szervező munkával tudunk tehát eleget tenni ennek a kihívásnak, amit szerencsére a sok meghívás jelent.

- Jól sejtem, hogy sokkal inkább az a probléma, hogy melyik meghívást utasítsák vissza, mintsem hogy mivel töltsék ki a naptárat?

- Igen. Sajnos van olyan, hogy önálló koncerteket le kell mondanunk, mert a közös fellépéseket előtérbe helyezzük. Azokat az alkalmakat sokkal nehezebb összeszervezni, ahol több együttes vagy egy színházi produkcióban sok ember szerepel. Vagy ahol egy szimfonikus zenekarral játszunk együtt, mint az említett Klezmer Szvit esetében. Ilyen volt a legutóbbi április eleji fellépésünk is Münchenben, ami nagy megtiszteltetés volt számunkra, hiszen azzal a Rudfunk Zenekarral játszhattunk együtt, amely az egyik legtekintélyesebb, nagyon magasan kvalifikált szimfonikus zenekar a világon. Elég csak arra gondolni, hogy a nyolcvanas években Bernstein, a kilencvenes években pedig Lorin Maasel volt ott zeneigazgató. Egy ilyen patinás együttes meghívásának eleget téve egy nagyon érdekes koncertnek voltunk részesei.

A műsornak az volt a címe, hogy „Budapest - klasszikus zene és klezmer”. Már eleve az, hogy egy palettára kerül, egy lapon említődik a klasszikus zene és a klezmer, óriási megtiszteltetést, rangot jelent a klezmer zenének. A műsorban Kodály, Bartók, Erkel Ferenc, Kálmán Imre szerzemények mellett hangzott el a Klezmer Szvit. Mondanom sem kell, mit jelent, amikor ilyen névsorban Jávori Ferenc neve zeneszerzőként megjelenik. A telt-házas előadás 1600 ember előtt volt egy gyönyörű, patinás és fantasztikus akusztikájú koncertteremben, a harmincas években épült Prinzregententheaterben. A koncert után volt egy nagy fogadás, ahol sok politikus, üzletember is megtisztelte megjelenésével a művészeket. A magyar nagykövet nagyon büszke volt, hiszen nagyon sokan gratuláltak neki és mondták, milyen jó, hogy egy más Magyarországot is láthatnak, nem csak azt az egyre gyakrabban megjelenő negatív képet, ami a külföldi sajtóban megjelenik az országról. Jó volt látniuk, hogy itt van egy Budapest Klezmer Band, amely zsidó zenét játszik és ilyen nagy sikert arat otthon és mindenhol a világban. Ez egy egészen másfajta optikát ad Magyarországnak. A nagykövet is úgy fogalmazott, jó volt most magyarnak lenni ott Münchenben, azon az estén.

[2009.05.19.]