Tóth Jonathan

„Ha van valami, ami állandó ebben a világban, az a zene ereje.” Josh Groban képes volt egy mondatba tömöríteni azt, amit egy elhivatott, pályakezdő énekes majdani tevékenységével és művészetével közvetíteni és kifejezni igyekszik.

Nehéz lenne néhány mondatban összefoglalni, miként bukkant fel, majd fonódott össze mindennapjaimmal a zene. 1990. május 18-án születtem Szegeden. Háromgyermekes család legifjabb sarjaként a muzsika bűvöletében cseperedtem, és felnőtteket meghazudtoló elszántsággal akartam énekelni. Mondhatni, szívesebben kommunikáltam volna a környezetemmel dalokat dudorászva, mintsem szavakkal, bár lehet, hogy ezt csak az elmúlt néhány év tapasztalatai mondatják velem. A zeneóvoda után a makói Bartók Béla Zeneművészeti Általános Iskolába, majd a Tömörkény István Gimnázium ének tagozatára jártam. Az éneklésből sosem volt elég, a feszített tempójú kóruspróbákról következő utam általában a Karolina Művészeti Iskolába vezetett, ahol Kerényi Tiborné (Ida néni) irányítása alatt sajátítottam el a klasszikus hangképzés technikai, majd művészi alapjait. Itt megszerzett tudásom pallérozásában immáron két éve a kiváló és méltán híres operaénekes, Andrejcsik István nyújt segítséget. Ő ébresztett rá arra, hogy az énekművészet igen összetett és kemény műfaj, amely tökéletes ének- és beszédtechnikát követel, illetve határozott, rutinos színpadi kiállást, hiszen a jó énekes nemcsak a hangjával, hanem egész testével dolgozik. Nemcsak énekel, hanem elemez, átél és üzen minden egyes kiénekelt hanggal. Kitárja szívét és lelkét, lemeztelenítve önmagát. A zene ereje és szeretete a lényéből kell fakadjon. Ilyen művészt azonban nehéz találni. Számomra Andrea Bocelli ez a példakép. Példakép tehetségében, művészi kvalitásában, kitartásában, a zene iránt tanúsított tiszteletében. Az Il Divo együttes mellett még ő képviseli azt a stílust, amelyet én is egyre inkább a magaménak érzek, amely valahol ott lebeg a komoly- és a könnyűzene határmezsgyéjén. Bízom benne, hogy eziránt majd a saját korosztályom is egyre fogékonyabb lesz.

Bár jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának olasz szakos hallgatója vagyok, minden szabadidőmet a zenei pályára való tudatos és elmélyült felkészülésnek szentelem. Különböző zenei megmérettetéseken teszem próbára képességeim és saját, illetve versenytársaim tapasztalatai alapján próbálok továbbfejlődni. Néhány elért eredményem a teljesség igénye nélkül:
A 2007-es szegedi Bicínium-éneklési Versenyen főiskolás kategóriában partneremmel I. helyezést értem el, holott mindketten még csak középiskolába jártunk.
A Festival d’Italiano országos versenyen komolyzenei kategóriában I., könnyűzeneiben különdíjjal jutalmaztak.
A Starworld Országos Énekversenyen a musical kategória győzteseként, a 2008-as Szegedi Egyetemi Énekverseny II. helyezettjeként tértem haza.
„A zene az kell” elnevezésű szegedi könnyűzenei vetélkedőn tavaly I., idén pedig különdíjban részesültem.
Legfrissebb elismerésem a 2009 áprilisában Székesfehérváron megrendezett Országos Musicalbajnokság III. díja.
A versenyek mellett rengeteg fellépést vállalok, hiszen kezdő énekesként én is sikerre, elismerésre végyom, hogy minél többen ismerjék meg a nevem. Szeptemberre már körvonalazódik egy újabb koncert gondolata, akárcsak az Eurovíziós Dalfesztiválra való lázas felkészülés egyik duettpartneremmel, Tandi Flórával, akivel egy év alatt olajozottan együttműködő kis “csapattá” értünk össze, változatos repertoárt kialakítva. Ami pedig a színház és az éneklés találkozását illeti, a Szegedi Nemzeti Színház egyik produkciójában, Berlioz Faust elkárhozása c. operájában az énekkar tenor szekcióját erősítettem, most pedig hamarosan kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok Turandot-jának próbái.
Sem a magánéletben, sem a színpadon nem vagyok a szavak embere, szónokolni sem szeretek. Mindig olyan művet választok, amihez személyes kötődésem van, ami megmozgat bennem valamit, ami harmonizál lírai alkatommal és hangszínemmel. Számomra a zene az a portál, amelyen kifejezhetem a gondolataimat, a kételyeimet, az érzelmeimet, azt, aki és ami vagyok. Hiszen minden előadott dal egy újabb lehetőség a zene erejébe vetett hitnek és az éneklés szeretetének kifejezésére.

- zene.hu -
 

[2009.07.07.]