Skrapits Erik élete sínre került?

Eriket a No Thanx frontembereként ismertük meg, majd közel 3 év után úgy döntött, elköszön az zenekartól. A zenének azonban nem intett búcsút, és elkezdte szólókarrierjét egyengetni. Az előadóval a Merkur Mammut DeLuxe kaszinó születésnapját találkoztunk és két játék között rákérdeztünk egy-két érdekességre, majd beleástuk magunkat az új lemezének anyagába.

– A napokban készült el a lemezem teljes anyaga. Jelen állás szerint tavasszal jön ki, amit megelőz egy videoklip és egy kislemez, ennél pontosabb időpontot sajnos nem tudok mondani. A hanganyaggal egy másik arcomat próbáltam megmutatni, hiszen ez egy pop-rock album lesz, különlegessége, hogy kap egyfajta horvát fűszert, mivel én horvát nemzetiségű vagyok és fontos volt, hogy visszanyúljak a gyökereimhez.

– Magyarországon a horvát zenének van létjogosultsága?
– Úgy gondolom, igen. Minden dal úgy került a lemezre, hogy a demo változatot nem csak horvátok, hanem magyarok is meghallgatták, leteszteltem velük-rajtuk. És amire sokan mondták, hogy jó, azon kezdtünk dolgozni és az kapott helyett az albumon. Szerintem itt Magyarországon szeretik az olyan zenét, amiben sok hangszer és vokál van. Bízom abban, hogy az emberek szívesen hallgatják majd a dalaimat és örömmel jönnek a koncertjeimre is.

– Fellépések terén mi fog változni azzal, hogy korábban egy zenekar frontembere voltál, most meg azért változik a helyzet. Mi erről a véleményed?
– Frontember voltam és leszek is. A helyzet maximum annyiban változik, hogy egyedül is el tudok vállalni egy fellépést. Bár hangsúlyoznám, hogy nem ez a cél. Van egy zenekarom, hónapok óta próbálunk, készülünk. A csapatról annyit érdemes tudni, hogy akárcsak én, horvát nemzetiségűek. Baráti társaságról van szó, az unokatestvérem is a csapat tagja. A jó hangulat így garantált.

– Magyarul fakadsz majd dalra? 
– Igen, magyarul, bár van egy dal, amely tartalmaz horvát sorokat, illetve feldolgoztunk egy népszerű horvát slágert is. Ugyanakkor terveim szerint a klipes dalok magyarul és horvátul is elkészülnek majd.  

– S nem lenne jobb horvát nyelven megpróbálni?
–  Magyar vagyok, Szombathelyen születtem, csak Szentpéterfán, egy horvát nemzetiségű faluban nőttem fel. Nagyon szeretem Magyarországot és először itt szeretnék sikereket elérni. Távlati terv, hogy a horvát zenei piacot is meghódítsam, de egyelőre itt szeretnék érvényesülni.

– Akkor kicsit vissza a múltba! Hogyan gondolsz vissza a No Thanks évekre?
– Mindenféleképpen szép évek voltak. Sokat köszönhetek ennek a 3 évnek, de ez a korszak lezárult és életem egy újabb szakaszához értem. Bízom abban, hogy a közönség szeretni fogja az új produkciómat.

– Akkor az, hogy barátságban váltatok el, az nem médiabutítás volt?
– Nem! Abszolút barátságban „szakítottunk”, nem volt okunk háborúskodásban elválni, nem volt köztünk semmi vita. Kiléptem a zenekarból, ők pedig tudomásul vették a döntésem.

–  A No Thanx-ban a tini csajok egyszerűen megőrültek érted és rajongói levelekkel árasztottak el. Mostanság mi a helyzet ezen a fronton?
– Rengeteg rajongói levelet kapok ma is, és sajnálják, hogy kiléptem a zenekarból. Azt gondolom, hogy ez így van rendjén. Aki szeretett és szeret, az elfogadta a döntésemet és bízom benne, hogy tetszeni fog az is, amit most csinálok.

– Akkor őket is biztosan érdekli mivel telik a zenén kívüli életed…
– Egyetemre járok Szombathelyen rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakon, a Fitness Company-nál pedig személyi edző tanfolyamot végzek. Ezen elfoglaltságok mellett készítettem a lemezem, 9 hónapon keresztül! Korábban nem értettem, hogy egy külföldi előadó miért dolgozik 2 éven keresztül az albumán. A zenekarban kaptam egy kész hanganyagot, egy hét alatt felénekeltem a stúdióban és kész. Most már tudom, hogy mennyi munka árán születik meg egy lemez. Nagyon élveztem a munkafolyamatot.

– Nocsak, akkor megvan Schobert Norbi utódja?
– Nem egészen. Amikor pályaválasztás előtt álltam az volt a szempont, hogy nem szeretnék irodai munkát, mert az nem áll közel hozzám, a sport viszont igen. Tisztelem Norbit, de nekem más terveim vannak.

– S mi az, ami legjobban kikapcsol?
– Az utóbbi időben nem volt olyan, hogy pihenni tudtam volna, suliból suliba, lemezkészítés. A nagy hobbim a futás. Imádok futni, amikor tehetem futok. Focizni is szeretek. Minden sporttal kapcsolatos dologért odavagyok. Mozi a párommal, elmenni valahova beülni. Ezeket is kedvelem.

–  Az életed most azon a sínen van, amelyiken szeretnél haladni, vagy azért még kezedben tartod a váltó karját?
– Most kimondhatom, hogy nagyon boldog ember vagyok, elkészült a szólólemezem, és hamarosan megjelenik. Szeretnék sokat koncertezni. Van egy csodálatos barátnőm. Teljesen sínen van az életem és szeretném, ha így maradna.

– Ez a csodálatos barátnő mennyire szól bele a zenei életbe, mennyire beszélitek meg a zenei elképzeléseket?
– A zenei dolgokba nem szól bele, hiszen a cél az volt, hogy olyan zenét csináljak, amilyet én szeretek. Ezért van a horvát vonal, amin nevelkedtem. Ő inkább a szakmai részébe, a PR-ba ad tanácsot, mivel ő a menedzserem. A zenei részét azt abszolút én irányítom.

- Bíró Zsolt - Havassy Anna Katalin -

[2010.02.26.]