Az Adagio mesterien tálalja a kedvenc filmmuzsikákat

Új albummal jelentkezett a többszörös platinalemezes hazai crossover csapat. Az együttes tagjai (Homonnay Zsolt, Balczó Péter és Nagy Sándor) ezúttal kedvenc filmslágereiket gyűjtötték egy csokorba, megörvendeztetve rajongóikat a Hollywood albummal.

Az anyag stílusát tekintve vegyesre sikerült, hiszen olyan dalokat értelmeztek újra a fiúk, mint a remek Száguldás, Porsche, Szerelem, vagy a Szerelem Első Vérig főcímdala, de hogy külföldi vizekre is evezzünk, megtalálható az albumon a Pretty Woman vagy a Zorro Álarcának betétdala is. A felhozatal tehát viszonylag sokrétű, a hangzásvilág viszont túlságosan is egységes. Gyakorlatilag egy albumnyi musicalátdolgozást kap a hallgató, amiben a változatosságot a gyors illetve lassú dalok váltakozása jelenti.

A műfaj kedvelői ezt várják egy ilyen albumtól, a laikus fülek számára kissé monotonná válhat egy idő után, de az ismerős dallamok mentik a helyzetet. Garantáltan talál magának az ember olyan felvételt, ami kellemes lehet számára. A 12 dal mindegyike magyar nyelven hallható, kivéve a Mamma Mia-t, ami eredeti angol nyelven hangzik el, ez pedig kissé furcsán hat. A külföldi dalok magyar szövegét Homonnay Zsoltnak köszönhetjük. (Micsoda Nő (Pretty Woman), Diana, Tűz És Vágy (Be My Love), Várok Még Rád (Still Loving You)

Egy bónusztrack-et is kapunk Olasz Egyveleg (La Donna É Mobile/Libiamo/Funicculi Funiccola) címmel, ami ismert operett-slágerekkel színesíti az anyagot és nem mellékesen az album egyik legszórakoztatóbb része. Szintén a jól sikerült felvételek közé tartozik a The Scorpions Still Loving You átirata, a Szerelem Első Vérig és a New York, New York. Az előbbi felvétel hozza az eredeti dal rockos stílusát, de a rockoperás hangzás igazán emelkedetté teszi; jó választás volt az album egyik záródalának.

A további kiemelt dalok pedig szintén kellemesen hangzanak musicaldarab formájába öntve, méltán tisztelegve az eredeti felvételek előtt. A kevésbé szerencsés zenei megoldásokkal elkészült feldolgozások közé tartozik a már említett Mamma Mia. Ez egy korrekten felénekelt dal, de magyar szöveg híján nem igazán ad plusz élményt az ABBA klasszikusa mellett. Ugyanez a helyzet a Cserháti-Charlie duó dalával is. Az Adagio változata nem működik; sajnos egy töltelékdal lett az egyik legjobban sikerült magyar duett-dalból.

Összességében egy változatos filmzenei albummal van dolgunk, ami korántsem tökéletes munka, kisebb bakikkal van fűszerezve, azonban a célközönségét nyilvánvalóan megtalálja. A popos opera-musical népszerűsége változatlanul töretlen hazánkban, vevők rá az emberek, így a Hollywood sikere is garantált. Néhány ötletesebb, esetleg merészebb megoldással talán a mainstream közönség is befogadóbb lenne a stílussal kapcsolatban. Remélhetőleg a következő Adagio-album egy kísérletezőbb recept szerint fog készülni.

– DÉW –

[2010.04.07.]