Bár a Hey Hey tavaly novemberben jelent meg, megkockáztatjuk, hogy ez lesz a 2010-es év legnagyobb house-slágere.
Nem túlzás azt állítani, hogy amerreDennis Ferrer megy, arra megy a house zene is. Amikor a stílus afrocentrikusságra hajlott, Ferrer ott volt. Amikor a soul volt a divat műfajban, Ferrer jött, látott, győzött. És most, amikor a vokál újra egyre nagyobb szerepet kap a house zenében, Ferrer bedobta a Hey Hey-t.
Mindig a jó időben, a jó helyen. Előszeretettel vegyíti a stílusokat, és a vége mindig valami pikáns hangzás. Gondoljunk csak a 2003-as nagy visszatérésére, a Sandcastles-re. És akkor ő már több mint tíz éve a pályán volt. Mindig azon törte a fejét, hogyan lepje meg a szcénát, és varázsolja el a közönséget valami újjal, hogy az véletlenül se unjon rá. Techno múltja egyedi hangzást ad neki, amitől új és új sikereket ér el. Ha így folytatja, sokáig lesz még nyerőember.
Bár a Hey Hey tavaly novemberben jelent meg, megkockáztatjuk, hogy ez lesz a 2010-es év legnagyobb house-slágere. A korábbi sikerek (Son of Raw, Church Lady, Underground Is My Home, Touched the Sky) mind más és más oldalát mutatják meg Ferrernek. Ahogy vallja: „Mindegy, hogy gospel house, brazil house, jazz house vagy akármi, amíg van lelke és megmozgatja az embereket, az a fontos.”
A szakma Grammy-jelöléssel jutalmazta, bár Dennis azt hitte, csak vicc az egész, amikor barátja felhívta. A Beatporton rögtön number 1 lett, és a híres angol DJ, Pete Tong is bevallotta, hogy lúdbőrözik tőle a háta. A Hey Hey egy egyszerű house track, némi tetszetős vokállal, ami egyre jellemzőbb a műfajra. Lehet, hogy visszatérnek a dúdolható, slágeres zenék? Ha Ferrer erre tart, megy utána a house is. Hey Hey.