Szakcsi Lakatos Béla közel 60 éve játszik

A magyar jazzművészek közül elsőként Kossuth-díjat kapott kiválóság július 8-án ünnepel.

Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző 1943-ban született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, először klasszikus zenét tanult, arról álmodozva, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazz-el, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól.

Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi jazz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott - így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson.

LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazz Fesztivál szakmai zsűrije által második, az újságírók első díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is. 1975-ben megírta a Piros karaván című első cigány musicalt, a nyolcvanas évek végétől három rockoperát (A bestia, Cigánykerék, Szidike lakodalma) és egy balettzenét (Cristoforo) komponált.

A legrangosabb fesztiválokon lépett fel

Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi jazz-zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki - a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként -, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett szerződést az amerikai GRP kiadóval (Sachi, 1988; Mystic Dreams, 1989; Eve of Chance, 1992; Straight Ahead, 1994).

Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki napjainkig a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Carmen Jones, Frank Zappa, Art Farmer, Mark Ledford, Dave Weckl, Omar Hakim, Terri Lyne Carrington, Marvin "Smitty" Smith, Jay Leonhart, Gerald Veasley, Victor Bailey, Randy Roos, Zoller Attila, Rodney Holmes, David Sanchez vagy Mike Richmond. Jack DeJohnette, John Patitucci.

A hazai jazz-történetben - előbb a Rákfogó, majd a Saturnus együttessel - Szakcsinak elévülhetetlen szerepe volt a fúziós jazz térnyerésében. Ugyancsak a hetvenes évek kezdetétől, tizenkét éven át, tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán, ahol Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája alapján a klasszikus zene és a dzsessz összefonására is hangsúlyt fektetett. Ennek keretében kezdte újra tanulmányozni Bachtól kezdve Bartók, Stravinsky, Schönberg és Webern műveit.

Az első cigány musical

Mindeközben a cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. Bestia címmel 1989-ben rock-operát írt a Rock Színház felkérésére Báthory Erzsébet életéről, Amerika felfedezésének ötszázadik évében pedig Cristoforo címmel mutatta be százperces balettjét a Magyar Állami Operaház.

Mindazok számára, akik figyelemmel kísérték a Liszt-díjas Szakcsi Lakatos Béla munkásságát, kitűnhetett, hogy - példaképe, Leonard Bernstein "útmutatása" szerint - egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban.

Az operaénekes Horváth Ádámmal és a népdalénekes Écsi Gyöngyivel magyar népdalfeldolgozásokat (Virágom, Virágom, 1988), Vukán György zongoraművésszel négykezeseket (Conversation for two pianos & orchestra, 1998; Das Duell I-II-III. - Vukán-Szakcsi in Gottingen, 1998; Conversation Plus 1999, Fourehand, 2000) jelentetett meg.

Az európai jazz megteremtője

Miközben sorra napvilágot láttak további jazz-felvételei (Kőszegi Imrével és Jackie Orszáczkyval: Journey in Time, 1998; Bob Mintzerrel és Peter Bersteinnel: On the way back home, 2001), az utóbbi tíz évben egyre mélyebbre merült Kurtág György kompozícióiban; jelenleg pedig Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez szerzeményeinek behatóbb megismerése foglalkoztatja.

Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni - alighanem ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága, és ennek jegyében került sor Kathy Horváth Lajossal évtizedek óta tartó improvizációinak első felvételére (In one breath, 2002 - BMC CD 061).

Következett a Új Magyar Cigány Jazz című kiadvány (Orbán György-nagybőgő, Lakatos Pecek András-dobok, Rostás Mónika-ének, Rostás Csaba-ének, szájbőgő, Szakcsi Lakatos Béla-zongora), amely egyedülálló, ha úgy tetszik stílusteremtő. Néhány amerikai zenész tagadja, hogy létezik európai jazz is.

Csak a néhai nagy belga cigány származású gitáros Django Reinhardt számított kivételnek. Amikor őt hallották, elismerték, hogy jazzt játszik, ha nem is pont olyat, mint az övék. Django nemigen játszott pluszt, zenéjének olyan textúrája és érzelmi világa volt, mint a jazznek. Ez az új cigány jazz óhatatlanul modernebb, mint Djangoé, egy másik cigány hagyományból ered. Ennek szellemében az együttes 2004-ben, No dara! Címen, lemezt készített a BMC gondozásában.

Szakcsi Lakatos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, dzsesszzongoraművész, Érdemes Művész, a dzsesszműfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéséért, amelyet felső fokon interpretál a világ pódiumain, a magyar jazzművészek közül elsőként Kossuth-díjat kapott!

Olvass tovább: Csábulj el velünk minden nap a legjobb jazz dalok társaságában

- zene.hu -

[2010.07.07.]