Augusztusban is válogathatunk a jobbnál jobb koncertek közül a ZP-ben. A hónap elején fellép a Subscribe, a Bikini, a Copy Con, a Heaven Street Seven és a Magashegyi Underground is.
Bikini – augusztus 4., szerda, 20.00 óra
Több mint két évtizede, egy zuglói "dühöngőben" együtt kergette a labdát az akkor épp nem működő Beatrice együttes frontembere, Nagy Feró, s a Miniben ismertté vált basszusgitáros, Németh Alajos. Miután kifocizták magukat, a zenére terelődött a szó. Kiderült, hogy hasonlóan gondolkodnak a világról és a muzsikáról, ezért törvényszerű volt, hogy együtt kezdjenek valamibe.
Így jött létre a Bikini együttes. Az első formáció két albumot készített. A dalok sokaknak ma is fontosak, időnként színpadra lép az úgynevezett Ős-Bikini. Nagy Feró kiválása után, 1985-ben D. Nagy Lajos lett az énekes. A Rolls Frakcióból érkezett, s amíg a régi Bikini inkább a Beatrice örökét vállalta fel (a koncerteken mindig hallható volt néhány Ricse-nóta), az új formáció a Frakció emlékét ápolta. Jó néhány feldolgozással, az Adj helyettől a Katicán át az Izzik a tavaszi délutánig.
Az időnként változó tagságú zenekar persze túlnyomórészt saját szerzeményeit vitte sikerre. Méghozzá nem is akármilyenre: az 1987-ben megjelent, Mondd el című album több mint háromszázezer példányban fogyott el!
Heaven Street Seven - augusztus 7., szombat, 20.00 óra
HS7 a hazai könnyűzenei porond egyik legfontosabb zenekara: egyszerre élvezetes és intellektuális popzenéje komoly szakmai és közönségsikereket aratott határainkon innen és túl.
A Heaven Street Seven zenéjének legfontosabb „szekszepilje” az - vagy ha komolyabban akarunk fogalmazni: legfontosabb erénye az -, hogy túllép a hazai zenei élet alternatív-mainstream megosztottságán és többféle ízlésű, mitöbb, többféle életkorú zenehallgató számára tud többféle ízből összeálló, mégis karakteres élményt nyújtani, vagy akár érvényes üzenetet eljuttatni. A HS7 zenéje olyan típusú popzene, ami egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Könnyűzenei hungarikum.
Magashegyi Underground – augusztus 8., vasárnap, 20.00 óra
Kezdetben volt a nyáj és volt a hegy volt egy kapaszkodó és volt még egy pásztor a kutyájával a tóparti házban, egy lány, akinek énekelt éjjel az ablakában. Egy másik, aki a vizet hordta fel a magashegyre a facsemetéknek minden reggel ment a tavaszlesre, és alá és fölé ha emelkedett a nap, a hegy mindig érintetlen és természetes maradt. És városba mentek a vágyakkal simán, titokba tartják, hogy a hegyük nincs Budán, se Mecsek, se Csergő, se Zemplén, se Bakony, ott van a dalokban, bennük van hallom, és látom a szelet is pajkosan nevet, ha nincs dolga a szoknyáknál felkap egy követ és csiszolja, zsebébe dugja és rendre hajnalba fellopja őt Magashegyre....
Bocskor Bíborka szerint a Magashegyi Underground-nak mindig is az volt a célja, hogy popzenével szórakoztasson úgy, hogy az undergroundból táplálkozik, de a popzene felé hajlik: „A zenénk magja a dualitás. Nekem mindig is fontos volt a kettősség, mindig megnézem mindkét pólust, mielőtt véleményt alkotok. Ez végigkíséri az életem.”