Felhőszakadás, bor, és a Hooligans

Megnyílt a 19. borfesztivál a Budai Várban.

 Az immár nagykorúvá vált rendezvény nyitónapját sajnos az égiek nem igen támogatták, hiszen elég hűvös és őszies volt ez a nap, kora délután még csak szemerkélt az eső és a megnyitó ünnepség is rendben zajlott a Bartók Béla Férfikar koncertjével és megnyitó beszédekkel az est műsorvezetője Borbás Marcsi volt. Aki kitűnő sorozatot készített egy tv csatorna részére a hazai borászatokról, borászokról eben a sorozatban valódi és hiteles körképet kaphattunk erről a csodálatos és érdekes szakmáról, hogy hogyan változik át a szőlő csodálatos illatú, színű és ízű borrá és azokról az emberekről, akik a bor mögött vannak, és mindennapi munkájuk révén nekünk is részünk lehet ebben a csodában.

Gyakorlatilag mondhatom, hogy a borkóstolást most próbáltam ki először és nagyon érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam evvel, sétálgatva a kiállítók standjai között nézegetni a borokat figyelni az emberek reakcióit, hiszen először a szemünkkel választunk bort egy szép üveg egy szép címke kelti fel először a kíváncsiságunkat.

Majd amikor megkérdezik, milyen bort is szeretnénk inni és ezt meg is fogalmazzuk, akkor sok érdekes háttérinformációt tudhatunk meg a kiszemelt borról, hol termesztették a szőlőt, milyen fekvésű volt a lejtő a talaj összetétele és az évjárata stb. majd következik a kóstolás „szertartása”, hiszen érzékeink közül még mindég csak a látásunknál tartunk amikor az üvegből kitöltve meglátjuk a bor valódi színét és látványát a pohárban.

Majd megnézzük gyertyafénynél a színét még alaposabban, hogy hogyan ereszti át a fényt és amikor a poharunkban körbeforgatjuk a bort láthatjuk miként viselkedik a pohár falán mennyire „olajos” a pohár fala. Elnézést, ha badarságot írok, de nem vagyok képzett borkóstoló így csak saját szavaimmal és nem szakkifejezésekkel tudom leírni ennek az élménynek a menetét.

Ezt követően jöhet a következő érzékszervünk a szaglás, hiszen ahogy körbeforgattuk a bort a poharunkban az illatokat is felszabadítottuk így meg illatozhatjuk a borunkat, ebben a pillanatban nagyon sok élmény éri az embert, hiszen az illat hatására próbálunk valami hasonló illatot keresni az agyunkban, hogy leírhassuk azt magunknak, mint például az erdei gyümölcsökre, vagy barackra, csokoládéra, de még friss zöldborsóra is asszociálhatunk.

Ezt követi a kóstolás, amikor a harmadik érzékszervünket az ízlelést vetjük be, egy kis kortyot a szánkban körbeforgatva megpróbáljuk a leg több érzékelőnkhöz eljuttatni a bort, itt úgyszintén sok élmény ér bennünket, amikor további különböző ízeket, zamatokat fedezhetünk fel a borunkban.

Aki ezt az élményt még jobban szeretné fokozni, annak ajánlom a bor és a sajtok párosításának különös játékát, amikor egy kitűnő bort párosítunk egy szintén kiváló sajttal, így még fokozottabb íz élményben lehet részünk és a két íz egymást segítve előnyös tulajdonságait még jobban kiemelve karakteresebbé tehetik egymást, persze ez is egy külön szakma, hiszen egy-egy rossz párosítás sajnos kiolthatja, sőt el is ronthatja ezt az élményt.

Itt a fesztiválon sajtokból sem volt hiány, hiszen az egyik kiállítónál több tucat különféle termékből válogathattunk.

Rátérve a nyitókoncertre…

Tehát járva kelve a standok között már feltűnő volt, hogy kora este egyre több tizenéves leányzó érkezik a várba és egyre többen várakoznak a színpad előtt vagy éppen a színpad melletti sátraknál várva a nagy találkozást a Hooligens tagjaival. Szegényeket kicsit sajnáltam, hiszen enyhén semmi egy szál ruhában fagyoskodtak a hűvös szélben és szemerkélő esőben.

Amitől féltem bejött, hiszen amikor a zenekar tagjai megérkeztek és lezajlott a beállás még minden rendben volt, de utána egy igen komoly felhőszakadás vette kezdetét a koncert kezdése előtt kb. fél órával. Túl sok lehetőség nem volt ahová beállhattunk volna, így maradt az bőrigázás lehetősége, én már arra is gondoltam, hogy itt ma este nem lesz koncert, hiszen a körülmények nem voltak túl optimálisak. A várakozás időszakában találkozhattam egy nagyon kedves társasággal, akik megvendégeltek, és mint a beszélgetésünkből kiderült a társaság egyik kedves hölgy tagja pont ezen a napon ünnepelte születésnapját. Isten éltessen még egyszer! Tehát borozgattunk beszélgettünk a szakadó esőben és vártunk a kezdésre, ami be is következett kis késéssel az eredetileg jelzett kezdéshez képest.

 

Talán a szervezők és maga a zenekar sem akarta cserbenhagyni a rajongóit, akik már órák óta fagyoskodtak és áztak az esőben.
Maga a koncert nagyon jó volt és a hangulatra sem lehetett panasz a körülmények ellenére. A színpadi látványban lehetett kicsit furcsa a sűrűn a színpadon szorgoskodó háttércsapat jelenléte, akik a vizet próbálták eltávolítani a színpadról, hogy ne történhessen baleset a csúszós vizes felületen.

Én nem jártam ennyire jól, hiszen az, hogy bőrigáztam egy dolog, csak sajnos sem a gépem sem a vakum nem bírta a túl sok vizet és mindkettő beázott, így a koncertről túl sok képet nem tudtam csinálni, hiszen a bepárásodott keresőn keresztül semmit sem láttam és „vakon” nem egyszerű a fényképezés. Így kénytelen voltam hazafelé indulni, mire a buszmegállóba értem és jött a 16-os busz az eső is elállt, így csak a koncert feléig kellett ázniuk a rajongóknak.  Utánanézve a tegnap estéknek a rajongóknak is tetszett a koncert és azt írták megérte bőrigázniuk ezért az élményért, hiszen nem minden nap adnak koncertet a várban a Hooligánok!

Röviden, ennyi történ, a borfesztivál nyitónapján, aki például csütörtökön látogatott ki az azért jobban járt legalább is az időjárással biztosan, és mindenkinek szívből ajánlom, próbálja ki a borkóstolást, és a különböző sajtok és ételek borral való párosításának különös játékát. 

- Bokor Károly -

[2010.09.11.]