Nyomorultak: Kecskemétről a Margitszigetre

Korábban már többször is hírt adtunk a jól sikerült kecskeméti Nyomorultak előadásról. Májusban és júniusban újra színpadon Kecskeméten a musicalirodalomnak ez az alapköve, sőt, június végén (25. és 26.), valamint július elején (1. és 2.) a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is megtekinthetik az érdeklődők. Kíváncsi voltam, hogy a többes szereposztás mennyire befolyásolja a kecskeméti előadás élvezeti értékét.

Első szereposztásban Feke Pál alakítja a hányatott sorsú főhőst – szerepformálásáról már írtam korábbi cikkemben. Második szereposztásban pedig az utóbbi évek talán legnagyobb zenés színházi felfedezettje, a „Vámpírok bálja” előadással sikert sikerre halmozó, karizmatikus kiállású és emlékezetes orgánumú Egyházi Géza vitézkedik. Az utóbbi pár hónapban többször is volt alkalmam látni az előadást, így lehetőségem volt találkozni Egyházi Géza Valjeanjával is. Abban látatlanul is biztos voltam, hogy remek énekteljesítményre képes ebben a szerepben is, de voltak félelmeim, hogy viszonylag behatárolt színházi tapasztalataival mennyire tud helytállni ebben a nem könnyű, fajsúlyos szerepben. Nos, kár volt különösebben félnem. Tényleg remekül énekelt, különösen mély regiszterekben tetszett nagyon, de a színészi játéka is kellemesre sikeredett. Valjean-ja visszafogott úriember, egyszerű játéka hagyja a zenét, az éneket áradni, csak néhány jelenetben hiányoltam Feke Pál erőteljesebb megszólalásait. Egyházi saját bevallása szerint is – pontosan a tapasztalatlanság okán – nagyon megküzdött a szereppel, de bátran állíthatom, hogy megérte a harc. Így minkét szereposztásban olyan Valjeant láthatunk Kecskeméten, akik képesek élményt nyújtani és felnőnek a feladathoz.

Öröm volt újra látni Mahó Andreát Cosette szerepében. Több mint egy évtizede már, hogy először találkozott ezzel a szereppel, s még mindig úgy érzem, hogy ez az a szerep, amit rá öntöttek. Varázslatos, törékeny jelenség Cosette kosztümjeiben a színpadon, miközben bravúros könnyedséggel énekli az igen magas hangokat is. Ez hiányzott nekem Zavaros Eszter Cosettjéből. A csilingelő, kristálytiszta magasságok. Mahó Andreánál minden a helyén.

Enjolras szerepében is volt szerencsém látni Kiss Zoltánt és váltóját is. A forradalmárok vezetőjét másodszereposztásban a Társulatban megismert Aradi Imre alakítja. Kétszer is volt alkalmam látni. Kiss Zoltánnal ellentétben Ő nem bariton, hanem tenor, egészen más hatást is kelt. Elsőre, még tavaly októberben, kicsit erőtlennek éreztem. Enjolrasnak akad néhány olyan hatásosnak szánt megszólalása ahol jobban működik egy erőteljesebb bariton, mint a tenor hang. Egész egyszerűen nehezebben kelti azt a lelkesítő, energikus, karizmatikus hatást, ami optimális ebben a szerepben. Februárban volt alkalmam másodszor is látni Őt a színpadon és sokat fejlődött az eltelt hónapokban. Nagyobb hangerővel szól, sokkal hatásosabb volt. Persze lehet, hogy csak a keverőpultosok figyeltek jobban. Összességében megfelelőnek találtam, de nincs akkora karizmatikus hatása mint Kiss Zoltánnak, még akkor sem, ha utóbbi küzdött problémákkal a magasabb hangoknál.

Ha már a társulatos szereplőknél tartunk… Fantine szerepében Molnár Ágit is láttam Kecskeméten, s igen jó benyomást tett rám. Elhittem neki mindent és szépen is énekelt. Eponine szerepében pedig Simon Boglárkával is találkozhattam, aki jobban tetszett mint Réthy Zsazsa. Jól énekelt – bár ezen a téren Zsazsával sem voltak problémák – és meggyőzően játszott. Az világossá vált számomra, hogy ami nem tetszik Eponine-ben, az főként rendező koncepció, de a tébláboló, elveszett lányok megformálása jobban tetszett Boglárka esetében.

Javert szerepében Miller Zoltán mellett Vincze Gábor Pétert volt alkalmam látni. Ő a győri zenés előadások alapköve, ezúttal Kecskeméten is remekül helytáll. Klasszikus énekesi alapokkal rendelkező, igen megbízható művész, a színészi mélységekkel is rendelkezik. Javert alakítása hibátlan. Erőteljes, hihető figura, remek éneklés. Ahogy hallom, a napokban újabb szép szerepre készülhet. A korábbi szolnoki Vörös Pimpernel nyomán Győrben felújított darabban Chauvelin karakteres figuráját alakítja.

Úgy érzem, hogy a kecskeméti Nyomorultak előadás kettős, helyenként hármas szereposztása egészen kiegyensúlyozottra sikeredett. Legtöbb szerepben a váltó is megfelelő élményt nyújt s nem teheti tönkre a szórakozásunkat egy-egy kevésbé mázlistára sikeredett időpontválasztás. Így bátran javasolhatom a fővárosi színházrajongóknak is, hogy az aktuális szereposztás ismerete nélkül is bátran váltsanak jegyet akár kecskeméti, akár a margitszigeti előadásokra!

– Jakab Szabolcs –

[2011.04.18.]