Alföldi Róbert rekordnézettségű operarendezése

A negyedik alkalommal megrendezésre kerülő ARMEL OPERAVERSENY ÉS FESZTIVÁL idei döntőjében nyolc, kiváló képességű énekes mérte össze zenei és előadói tudását. A hattagú, nemzetközi zsűri végül meghozta a döntését…

Immáron negyedik alkalommal került megrendezésre – többek között a Mezzo klasszikus és dzsesszzenei televíziós csatorna mint alapító partner támogatásával – a magyar kezdeményezésű, nemzetközi ARMEL Operaverseny és Fesztivál. A jelenkori operajátszás követelményeinek megfelelően nemcsak kiváló hangi adottságokkal, hanem remek színészi képességekkel rendelkező operaénekeseket kerestek a szervezők.

Az idei döntősök a világ öt helyszínén színpadra vitt öt operaprodukció (Francesca da Rimini, Antigona, Atlantisz császára, Rigoletto és A titkosügynök) főszerepeiben mutatkoztak meg a nemzetközi zsűri (köztük a világhírű magyar szoprán, Rost Andrea) előtt, amely október 15-én a két előadói fődíját a portugál Raquel Camarinha-nak (Antigona) és az ukrán Wassyl Slipaknak (Atantisz császára) ítélte. A legjobb produkció – a zsűri döntése szerint – 2011-ben a lengyel Opera Krakowska darabja, Beata Redo-Dobber rendezése, az Atlantisz császára című, különleges „gettóopera” lett. Az interneten – az Arte Live Weben – leadható szavazatok alapján, a Legjobb Produkció Közönségdíját a svájci Theater Biel Solothurn vihette el, Antigona címet viselő operájával (szerző: Joseph Mysliveček; rendező: Andreas Rosar).

A különdíjas drámai szoprán, Miksch Adrienn két darabban (Francesca da Rimini és A titkosügynök) is szerepelt. Kiforrott hangját, természetes előadásmódját a zsűri különdíjjal jutalmazta.

–  Hogyan érzed magad ezen az egyedülálló fesztiválon?
– Remekül. Fergeteges a hangulat a Szegedi Nemzeti Színházban. Felemelő érzés bent lenni ebben a körben, s jó tudni, hogy olyan magyarok vannak előttem, mint például Nyári Zoltán, akikre büszkeséggel gondolhatok vissza.

A másik hazai siker, hogy az Arte Live Web statisztikái szerint az Alföldi Róbert rendezésében bemutatott Rigoletto kimagasló nézettségi adatokat produkált, jócskán túlszárnyalva a többi produkció nézettségét, beleértve a tavalyi évben sugárzott öt operáét is.
A június végi, plzeňi főpróbája óta eltelt idő alatt rengeteget ért a produkció. Még a karmester túlságosan lassú tempója – ahogy az egyik néző fogalmazott: „A karmester be van oltva énekesek ellen.” – sem tudta megakadályozni az előadókat, hogy humoros betétekkel tarkított, egyedülálló élményt nyújtsanak a nézőseregnek.
A rendező válaszol…

–  Az általad rendezett Rigoletto az eddigi legnézettebb Armel-előadásnak bizonyult. A közönség újból kimondta helyeslő ítéletét. A verseny lezárulásával, hogyan értékeled a produkciót?
– Nagyon örülök, hogy a legnézettebb volt az előadás. Kicsit többen kattinthattak volna a közönségdíjnál a Rigolettóra; az viszont nagyon fontos eredmény, hogy ilyen sokan végignézték, tehát észrevették ezt a fajta, új Verdi-fogalmazást.

–  Az énekeseket a rendhagyó inszcenálással – az alapvető éneklés mellett szuggesztív előadásmód, dinamikus mozgások révén – komplex feladat elé állítottad. Mennyire sikerült megoldaniuk?
– Erre a kérdésre nem lehet általában válaszolni. Van, amit sikerült megoldani, és természetesen van, amit nem. Mondjuk, a színházban ez az egyik legérdekesebb, hiszen egyik este ez sikerül, a másik este pedig más.

További képekért kattints!

 – Miként látod az élete első operafőszerepét játszó Szakács Ildikó fejlődését?
– Szeretem, hogy lassan megnyugszik, és elhiszi, hogy tényleg ott áll egy Verdi-opera közepén. Ez nem egyszerű feladat, hiszen olyan dolgokat kell mozgósítani, amelyek addig talán még önmaga számára is rejtve voltak. Ez nagy út, de Ildikó szépen száguld rajta, és szerintem nagyon hamar, teljesen természetes, és a szó jó értelmében, laza állapotban fog minél nagyobb szerepeket énekelni.

–  Jövőre veled, ugyanitt?
– Természetesen! New Yorkban fogok dolgozni.

A közönséget Verdi operájának női főszerepében (Gilda) elvarázsoló magyar koloratúrszoprán, Szakács Ildikó az idei fesztivál legnagyobb felfedezettje. Erős, biztos hangja, kifejező tekintete, gyönyörű pianói folyamatos libabőrhullámok okozója volt.
Az egyik szünetben két férfi beszélgetéséből megcsapta a fülemet, miszerint „Nekem a Gilda lenyűgöző.”

–  Életed első operafőszerepét játszottad az Armel Operaverseny és Fesztivál keretében színpadra állított Rigolettóban. Mit jelent számodra Gilda? Milyen kihívások elé állított?
– Gilda számomra az operajátszási pályám nagy lépcsőjét jelenti. Ez volt az első szerep, amivel igazi nagy színházban, ráadásul külföldön, zenekarral, rendezésben volt, és remélem, van alkalmam énekelni, illetve játszani. Fantasztikus érzés, mert mind hangilag, mind emberileg óriási kihívás.

– Alföldi Róbert rendhagyó, dinamikus mozgásokkal tarkított rendezése nem kis feladat elé állított az alaphelyzetben is nehéz szerep eljátszásában. Miként tekintesz vissza a több hónapos munkafolyamatra?
– Az Alföldi Róberttel való közös munka nagy ajándék volt a számomra. A plzeňi bemutató és a szegedi verseny napja között, úgy érzem, óriási utat tettem meg. Beérett a szerep, és persze, pontosan most érzem azt, hogy még ötvenszer – vagy ki tudja, hányszor – kellene eljátszani, hogy minden egyes mozdulat a lehető legtermészetesebb és a sajátom legyen. Azt gondolom, hogy Szegeden egy nagyon jó és sikeres estét töltöttem Gildaként a színpadon.

– Mit hozott számodra az Armel? Hova és hogyan tovább?
– A verseny számomra az operairodalom egyik legszebb lírai szoprán szerepét hozta el, ami eddigi legnagyobb vágyam volt, hogy egyszer elénekelhessem. Továbbiakban folytatódik az életem koncertekkel, előadásokkal tarkítva, újabb szerepekre készülve, és nagyon remélem, hogy minél hamarabb visszatérhetek a plzeňi színházba!

- Ainger Ivan -

[2011.10.29.]