Keresztény közegben szocializálódott zenekarok a Dürerben  

2012 márciusában látogat el hazánkba az amerikai Norma Jean, a The Chariot, a Dead and Divine és a francia Admiral's Arms. 

A zenekari tagcserék híre hallatán az ember agyában többnyire beindul egy olyan gondolatsor, aminek a végén bizonyosan az áll, hogy az utak különválása maga után vonja a haragtartást is. Ezt cáfolja meg a Norma Jean és a The Chariot szoros kapcsolata, hiszen a Marilyn Monroe eredeti nevét magán viselő Luti-Kriss utód éléről épp akkor távozott az énekes Josh Scogin, amikor már úgy érezte, zeneileg nem lenne gördülékeny a kiteljesedés. És milyen jól is tette, hogy megalapította a The Chariotot, hiszen így most két, teljesen más karakterű, ám mégis összekapcsolódó és világszinten elismert bandát nézhetünk meg a Dürerben.

A különbség természetesen abból fakad, hogy amíg a Norma Jean a The Dillinger Escape Plan mellett a mathcore-hullám egyik első éllovasaként vált népszerűvé, addig mára tulajdon keresztény értékrendjük megtartása mellett is le tudtak annyira tisztulni – egyben kitágítani saját műfaji határaikat –, hogy zenéjükben a metalcore-elemek képviseletén túl egy sajátos, főképp a post-hardcore világából merítő kisugárzás létesülhessen.

Ezzel szemben a The Chariot mindig is azt a szélsőséges tartást kereste, amit a Luti-Kriss a kilencvenes évek metalcore-jában talált meg, és ennek tükrében Josh új bandája mindent meg is tesz ennek érdekében mind az egyes lemezeken, mind a híresen robbanékony koncertek során. Ilyen tekintetben a két zenekar pedig egymásnak is kellő kontrasztot fog biztosítani, hiszen amíg a The Chariot előadásában egyetlen érzelem, az agresszió fogja uralni a játékidőt, addig a Norma Jean a gyökerek felmutatásán túl színpadra viszi mindazt a frusztrált és zaklatott miliőt, amellyel legutóbbi lemezén találkozhattunk.

Persze két ekkora név nem jár egyedül: vendégeik közül az amerikai Dead And Divine kétségkívül a Norma Jean egyik legjobb tanítványa, amely már most megtalálta saját hangját. Mellettük a francia Admiral’s Arms a mathcore feszültségét egy, a screamótól sem idegen lendületű és lelkületű elegybe oltotta bele, ami a Bring Me The Horizon énekesének, Oly Skiesnak is felkeltette annyira az érdeklődését, hogy egy dalban kaphasson egy egész verzét.

Ennek tükrében pedig ha kíváncsi vagy egy igazán hiánypótló bulira, ahol sem a színpad, sem a közönség előtere nem marad egyben, és mindennek tükrében még mi is bemutathatjuk Amerika két talán legfontosabb keresztény közegben szocializálódott zenekarának, hogy milyen a magyar virtus, mindenképp a Dürerben a helyed! 

[2011.11.29.]