Mark Knopfler telt ház előtt zenélt Budapesten - képekben

Három év után ismét hazánkba látogatott Mark Knopfler, akiről szinte azonnal az egyik legsikeresebb brit zenekar, a Dire Straits jut eszünkbe, hiszen legnagyobb sikereit ezzel az együttessel érte el a többszörös Grammy-díjas, 63 éves gitáros-énekes. Szombaton éjjel telt ház előtt, a legutóbbi, 2012-ben megjelent lemezét (Privateering) népszerűsítő turné keretei között lépett fel a Papp László Sportarénában.

Az édesapja révén magyar zsidó származású, skóciai zenész a Dire Straits élén 6 lemezzel örvendeztette meg a rajongókat, és ennél eggyel több lemezt készített el szólóban, a hihetetlenül sikeres és népszerű zenekar 1993-as megszűnése óta.

Mark Knopflerben az a csodálatos, hogy más nagy zenészekkel ellentétben folyamatosan ott tudott maradni az élen, még ebben a gyorsuló, modernizált világban is. Számtalan példát tudnánk felhozni olyan régi nagy nevekkel, akik az egykori hatalmas sikereik megkopott dicsfényében próbálnak újat alkotni, de sajnos igencsak megkérdőjelezhető eredményességgel. Talán az is az egyik nagy szerencséje Knopflernek, hogy újra előtérbe került az igazi, igényes hangszeres zene, amihez ő igencsak ért és felsőfokon űz.

Csatlakozz, ha szereted a zenét. 

A hosszú évek során, amit ezen a pályán eltöltött, igazi „antisztárrá” vált. Koncertjein a végletekig visszafogottan jelenik meg, semmi öntömjénezés, semmi sztárallűr, ha nem ismernénk rögtön fel, azt gondolnánk még mindig csak az egyik segítő hozott be valamit a színpadra. Nem volt ez másképp a budapesti koncerten sem.

A nézőszámra nem lehetett panasz, hiszen már a koncert előtt szinte teljesen megtelt a lefelezett aréna, ami egy jó kis buli ígéretét hordozta magában. Aki egy Mark Knopfler koncertre jegyet vesz, kimondva vagy kimondatlanul is a régi nagy slágerek miatt teszi ezt. Mivel Knopfler a legújabb, Privateering című albumát jött népszerűsíteni, ezért jócskán leredukálta a Dire Straits-es időkben megismert számok előadását. A setlistben mindössze 3 olyan dalra akadhatunk, ami a híres zenekarhoz köthető.

További képekért kattints!

Szinte percre pontosan megjelent a zenekar, minden csinnadrattát mellőzve, integetve besétáltak a zenészek és belekezdtek a „What It is” című nagysikerű számba, ami tökéletes felütése volt a koncertnek. Sorra jöttek a jobbnál-jobb zenék, ezek közül a harmadikként eljátszott „Cleaning My Gun”-t emelném ki, talán ez volt a koncert leghangulatosabb zeneszáma. Szándékosan használtam az „eljátszott” szót, hiszen Knopfler soha nem egy hatalmas bulit csinál, nem szántja fel a színpadot, hanem „csak eljátsza” a számokat.

Maga mellé vesz hihetetlenül magasan képzett zenészeket, akiken látszik, hogy mindenük a zene és szinte együtt léteznek Knopflerrel, ami nem is csoda, hiszen közülük több emberrel is már a Dire Straits felbomlása óta együtt dolgozik. Azt hiszem, hogy a két kezemen meg tudnám számolni az olyan együtteseket, akik szinte stúdió minőségben játszanak a koncerteken is. Vitán felül áll, hogy Mark és csapata ezek közé tartozik. Olyan finom és egyedi zenei megoldások tarkították az előadást, ami egy zenekedvelőnek igazi kuriózumként hatott. Az első Dire Straits szám amit eljátszottak az a mindenki által ismert és nagyon várt „Romeo and Juliet” volt, de véleményem szerint nagy bátorság volt csak 9.-nek betenni egy ilyen kaliberű zeneszámot. A buli hangulata ekkora már átment egy inkább minőségi zenehallgatásba, amit még ez az „örök kedvenc” sem tudta teljesen felpörgetni.

Ezután, már kezdtem egy kicsit melankóliába esni, hogy ma nem történik meg az a csoda, amiért az ember elmegy egy ilyen koncertre, de ekkor jött két nagyszerű zenész, a hegedűs (John McClusker) és a bőgős (Glenn Worf), akik olyan magas minőségű szólót tettek oda, hogy az ember szó szerint libabőrös lett az élménytől. Ez a két csodálatos zenész egyre halkuló szólójában úgy varázsolta el az embereket, hogy attól a több ezer embertől egy pisszenést sem lehetett hallani, még a legnagyobb csendben sem. Számomra mindenképp ez volt a koncert csúcspontja és itt éreztem azt először, hogy itt valami nagydolog történt. Innentől mintha megváltozott volna a koncert hangulata, jött két nagyszerű szám, ami még tovább fokozta az emberek lelkesedését, főleg a Telegraph Road című nagysikerű Dire Straits szám, amiben hatalmasat gitározott Knopfler bár tőle ez egyáltalán nem szokatlan. A két ráadás dal az Our Shangri-La és a So Far Away (harmadik Dire Straits szám a koncerten) volt és tökéletes befejezései voltak ennek a kicsit döcögősen induló, de végül csodálatossá varázsolt 2 órának.

Ha legközelebb jön Knopfler Budapestre, minden igazi zenerajongónak kötelezően ott a helye, ha nem is a buli miatt, de a muzsika ilyen minőségben tálalt előadása miatt mindenképp!

Hogyan érezted magad Mark Knopfler budapesti koncertjén? VOKS LENT!

-Villám-

[2013.06.24.]