A zenekar, olyan, mint egy film - Interjú a Tcheli-vel
Az együttes a két éves stúdiózás után, most először kezd el turnézni, azzal a varázslatos, eklektikus zenei anyaggal, amelyek a hétköznapi életről, emberekről, sorsokról, helyezetkről születnek vers formájában. Természetesen a fekete humor sem hiányozhat belőle! Ezáltal egy igazi Tim Burton szerű bizarr színházat elevenítve meg a színpadon. Létrejöttükről, zenei világukról és az eddig ért hatásokról, üzenetekről és világ látásukról kérdeztük a két alapító tagot, Alain Wiart és Fabien Dessart.
Hogyan jellemeznétek a zenekar vizuális és zenei világát?
Alain: A dalaink visszatérő témája az emberiség hétköznapi szörnyűsége, ez az, ami az elveink feladásából, gyávaságból, de néha a nagy félelmeinkből is ered.
A mi zenei és képi világunk olyan, mint egy bizarr színház, ahol Mélies, Tim Burton és David Lynch találkozik Jacques Brel-lel és a Béruriers Noirs-ral.
Fabien: Az a célunk, hogy egy nagyon őrült-bizarr, teljesen a feje tetejére állított világot alkossunk, amiből mindazonáltal sosem hiányzik a humor (igaz, fekete humor!) Ennek a legjobb útja számunkra az, ha szavakba és zenébe öntjük ezt a hatalmas tragikomédiát, amit életnek nevezünk…
Tisztán vizuális szemszögből nézve, legalább annyira merítünk a dadaizmusból, mint a Roland Toporhoz hasonló művészek alkotásaiból. Másrészről, nem szeretnénk magunkat ismételni. A következő albumunk valószínűleg teljesen máshonnan érkező impulzusokkal lesz tele.
Mi a zenétek üzenete, mit szeretnétek közvetíteni a közönségnek?
Alain: Mindannyian, egy bizonyos fokig, felelősek vagyunk a tetteinkért. Csak rajtunk múlik, hogy megváltoztassuk a viselkedésünket, radikálisan vagy sem, hogy javítsunk, ezáltal a fejvesztett rohanáson, ami az emberiséget, és így a bolygót is a káoszba sodorja.
Fabien: Én még hozzátenném, hogy mindig megpróbáljuk ezt úgy átadni, hogy az humoros, ütős, vagy titokzatos legyen, akár érzékeny, miközben az önkritikáról sem feledkezünk meg! Semmi sem rosszabb, mint ha ki akarnak oktatni!
Mikor jelent meg az új albumotok? Hogyan tudtátok kiválasztani a rajta lévő dalokat és témákat?
Alain: Miután két évet töltöttünk a lemez stúdióban, másfelet próbákon, most kezdtünk el élőben fellépni. A közönség reakciója nagyon magával ragadó, és a TCHELI gitár és erősítők nélkül is egy varázslatos, eklektikus mixet ad, kemény rockerekből, fiatal punkokból és olyanokból, akik a dalokat szeretik.
Fabien: Mi több, egy drámai dimenziót hozunk a showba azáltal, hogy a koncertjeinket átváltoztatjuk egy furcsa kabarévá. Alain a ceremóniamester!
Úgy tudom, Alain, játszottál már Manu Chao-val. Hogyan ismerted meg? Merre felé turnéztatok?
Alain: A 80-as évek végén találkoztam Manu Chao-val, amikor a Los Carayos-szal és a The Hot Pants-szal játszott. Ugyanahhoz az irányhoz tartoztunk, amit a média alternatív rocknak hívott. Aztán, az akkori csapatommal (The French Lovers) a La Mano Negra-val, volt szerencsém részt venni abban a hihetetlen kalandban ami a «L’ Expreso del Hielo» volt, egy show-vonat ami átszelte egész Kolumbiát '93 novemberétől '94 januárjáig.
Ki írja nálatok a dalszövegeket? Mi inspirál titeket arra, hogy a verseket megzenésítsétek?
Alain: A dalaimat főleg a hétköznapi élet inspirálja, a személyes élményeim, és azok a dolgok, amiket a körülöttem élőknél figyelek meg. Inkább ezek, mint a napi események, amikről a média el akarja velünk hitetni, hogy az ő verziója az abszolút igazság. És akik hatnak rám, inspirálják a zenei elképzeléseimet: Boris Vian, The Clash, Jacques Prévert and Led Zeppelin, cask, hogy néhányat említsek.
Fabien: Ami engem illet, én mindig Alain szövegeiből komponálom meg a zenét a TCHELI-hez. Soundtrack designer vagyok, és szeretem azt gondolni, hogy a zenekar olyan, mint egy film, amit hallunk. A szöveg a forgatókönyv, a zenei elrendezés a díszlet, a dallamok, a fények és Alain hangja a főszereplő. A TCHELI-ben a zenei inspirációm többek közt magukban foglalják a Béruriers Noirst, némi játék zenét, néhány filmzene egyvelegével.
Lájk, ha érdekelnek az új klipek.
Hogyan kombináljátok a zenei hangzásotokat?
Pillanatnyilag a legnagyobb teljesítményünk, hogy egy egyedi hangzást találtunk, kombinálva a zenekari ütőst, egy rock/metál dobost, egy funky basszusgitárost, egy elektronikus zenészt és egy énekest „realista” szövegekkel.
Milyen országokban turnéztatok idáig? Melyek a következő állomások?
Alain: Jó néhány országban turnéztam már, csakúgy, mint Kanadában és Dél-Amerikában. A következő hónapokban, Svájcban, Belgiumban és Szenegálban fogunk játszani.
Fabien: Ami engem illet, ez lesz az első, ami egyben, egy hatalmas kaland kezdete!
Terveztek-e Budapesten is fellépni? Ismertek-e magyar művészeket és ha igen, kinek a munkássága áll hozzátok legközelebb?
Fabien: Sajnos keveset tudok a magyar zenéről, de nagyon szeretem a magyar filmeket, a barokk jellegük miatt (főleg Tarr Béla, Pálfi György és Gothár Péter filmjeit).
Alain: Budapestre menni?!!! Óriási megtiszteltetés lenne a TCHELI számára magyar közönségnek játszani, amiről hallottuk, hogy vendégszerető, és mindig örömmel fogadja az új zenéket. Ezer örömmel játszanánk magyar színpadon!
- Schranez Rebeka -
[2014.07.15.]