˝A rap segített át a sérülésemen˝- interjú Curtissal
A győri éjszaka rapzenétől volt hangos nemrég. A hatalmas népszerűségnek örvendő rapperduó, Majka és Curtis egy helyi diszkóban lépett fel, telt ház előtt. Vajon mitől imádja őket a közönség ennyire? Curtissel, azaz Széki Attilával beszélgettünk.
– Az elmúlt hétvégén Győrben léptetek fel Majkával együtt. Mennyire ismeritek a várost?
– Petike jobban képben van a várossal, hiszen élt ott egy darabig, és csupa jó emléke van. Legalábbis nekem csak azokat mesélte…. Én fellépések során jártam Győrben és még labdarúgóként mérkőzések miatt.
– Milyen volt a buli?
– Mire odaértünk már remek volt a hangulat a helyen és imádták a dalokat, amikkel készültünk. Úgy érzem, jó közös estét zártunk a győri bulizókkal.
Kell a jó zene
– Adja magát a kérdés, hogy ismered-e győri rappereket? Mi lehet nekik lehetőség a kitörésre?
– Most biztos utálni fognak páran, mert tuti van, de nem ismerek győri rappereket… Hogyan lehetne kitörniük? Jó kérdés, hogy hogyan, de annyi a titok, hogy csináljanak jó dalokat. Most a viccet félretéve, tényleg az van, hogy csináljanak jó dalokat. Azokat szeretik az emberek, és így pörögni fog az egész.
– Rengeteg fellépésetek van. Hogy sikerül felpörgetni magatokat és a maximumot hozni?
– A rutin és az évek segítenek át a nehezebb napokon és az, hogy ez nem egy kiadó által összerakott „fiúcsapat”. Mi tényleg jóban vagyunk, sőt, barátok vagyunk. Együtt könnyebb átvészelni a fáradtabb pillanatokat.
– Majka már-már polihisztor a magyar szórakoztatóiparban. Hogy sikerül időpontot egyeztetni vele?
– Szép lenne, ha nekem időpontot kellene kérnem hozzá… Igaz, sokszor van, hogy nem veszi fel a telefont, de visszahív, ahogy tud.
– Ha nem éppen Majkával dolgozol, akkor mit csinálsz?
– Ha nem Petivel folyik a munka, akkor szövegíróként tevékenykedem vagy producerként irányítom a felfedezettem, GwM munkáját. Emellett fellépek Dynamic barátommal is.
– Áruld el, melyik a nehezebb: szövegelni vagy énekelni?
– Mármint nekem? Mert akkor énekelni, mivel nem tudok. Ám teszek ellene! Az elkövetkező időben sokat járok majd Kollányi Zsuzsi barátomhoz, aki egyébként a zenekarunk vokalistája. Ő fog énekelni tanítani.
– Amit nyomtok a szövegben, tudom, hogy egyben életérzés is. Ez a hétköznapokban hogy jön át?
– Én egy telepi gyerek vagyok, aki Újpest egyik legcsibészebb környékéről jött. Szerintem ebben minden benne van. Igaz mára már nem kell a holnaptól félnem, de nyilván az ott töltött idő és az ott nyert tapasztalatok a mai napjaimat is végigkísérik.
– Minőségi, már-már filozofikus szövegeket adtok. Hogy jönnek ezek?
– Minden soromat az életem egyes periódusaiból merítem. Szerintem csak így lehet hitelesen előadni és vállalni is az adott témát.
– Állandó figyelem övezi, amit csináltok. Hogy kezeled a népszerűséget?
– Ez az élet ezzel jár. Én például már észre sem veszem, amikor megnéznek az emberek. A kedvesem, Csilla szokta mondani, hogy „Ati, nézd, hogy figyelnek! Biztos megismertek.” Szeretem ezt a részét és addig jó, amíg figyelnek ránk. Persze néha jó lenne eltűnni a világ végére… – Ráadásul a szövegek révén felelősséget is vállalnak, hiszen olyan témákat feszegetnek. Így a rap eszköz is a kezükben… – Személy szerint nem szeretek példa lenni, még ha sokan mégis példaképként tekintenek rám. Én csak zenélni, rappelni szeretnék. Ez az életem. A dalok témáját az adott hangulatom választja meg.
– A Belehalok hihetetlen nézettséget ért el. Comet-jelölést is kapott és Majka felemelte a hangját, hogy nemcsak ő egyedül, hanem önökkel együtt érte el a sikert. Ezek szerint fontos, hogy kiálljanak egymásért és egymás mellett. Ezzel is üzenni akarnak?
– Szerintem ez egy korrekt hozzáállás volt Petitől, mivel akkor őt jelölték szóló előadóként abban az évben, de a dalokat meg leginkább velem vagy hárman készítettük. Így lemondott róla és a közös gyermekünkkel, a Belehalokkal söpörtünk be minden díjat abban az évben. Igaz, szakmai díjat akkor sem, amit azóta is viccesnek tartok. Remélem, azok az emberek, akik a „szakma” alatt futnak, magukba néztek.
– Mi újság a focival? Hiszen 14 éven keresztül szinte az Újpestben éltél.
– Mára már csak egy jó emlék maradt. Persze járok kispályázni a barátokkal heti két alkalommal, és amikor csak tehetem, szurkolok az Újpestnek a lelátón, de már többre nincs időm.
– A zenei karriered is segítette az, hogy a pályán is mindig bizonyítanod kellett?
– Amiben a foci segített, az az alázat. A zene – akárcsak a foci – sok-sok lemondással jár, de megéri. Idővel minden kifizetődik és itt most nem elsősorban az anyagi részéről beszélek.
– Na jó, de ha Majka zöld-fehérben járna, esélye sem lenne a közös munkára, nem?
– Peti is Újpest-drukker, mint minden normális férfi…. De természetesen ezt nem így nézzük. Ez zene! Nem arról szól, ki kinek szurkol. Az életben sem kell ilyen komolyan venni. Van nekem sok fradista barátom, akikkel összejárok. Persze a legjobb érzés az, mikor megverjük őket és mehet a frocli.
– A térdsérülésed törte ketté a profi karriered. Hogy sikerült ezt az időszakot átvészelned?
– Pontosan a zene volt az, ami átsegített. Akkor csináltam meg az első szóló albumomat és így nem koncentráltam a sérülésre. Volt mit csinálnom. Nem tudtam agyalni, mi lesz velem, hogy lesz tovább, mert már ott volt az új életem, a rap.
Hírek
