Fezen 2019 - Pedig ez csak egy jó buli volt!

Annyi minden rosszat olvasni és hallani mindenfele az idei Fezen Fesztről, hogy az embernek kedve se lenne elmenni jövőre rá, ha csak ezt a sok negatívumot tudná. Ezért mi most elmondjuk azt is, ami jó volt, mert összességében a Fezen minden évben a nyár egyik legszuperebb vidéki fesztiválja. Szerintünk.

Vihar, árvíz, tűzvész, éjszakai bunyó, rendőrségi hepaj, lemondott koncertek. Ezek tények. De ha egy kicsit jobban belegondolunk, akkor a problémák nagy része sajnos kivédhetetlen volt, mert vagy a természet, vagy pedig a sors  kivédhetetlen tréfái közül került ki. Szóval a sárdobálás helyett sokkal izgalmasabb nosztalgiázni, hogy mi volt a fergeteges buli 2019-ben a Fezenen: mutatjuk, mik a mi emlékeink erről a pár napról.

A külföldi hírességeket is megvillantó line up ellenére egyetlen hazai csapat miatt döntöttünk idén a Fezen mellett, ez pedig csodák-csodája nem más volt, mint az éppen befutóban lévő Follow the Flow. Persze ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor teljes mértékben a kíváncsiság vezérelt. Emlékszem, tavaly, vagy talán tavaly előtt láttam őket először, ugyanitt, Fehérváron, de akkor még csak a metálszínpad mögötti hangulatos kert egyik éjszakai szórakoztató brigádja voltak, körülbelül negyvenöt perc játékidővel. Nem is nyomták túl a dolgot, persze azért akadtak jó számaik és jó dumáik, de a koncert után összesen csak egy pár rövidebb dallamfoszlány maradt meg belőlük. Aztán ezeket a dallamfoszlányokat elkezdtem egyre több helyen hallani, és egyszerre azon kaptam magam, hogy hékás, ezek nem azok a srácok a Fezen pinduri kis hátsókert színpadjáról? De igen! Idén éppen ezért gondoltam egyet, és megnéztem milyen lett a cserebogár, és nagyonis jól tettem. A Follow the Flow tekintélyesen kinőtte egykori önmagát, most már a nagy JBL sátorban tolták full pompában, fényárban, teljes zenekarral, fúvósokkal, és nyilván hatalmas őrjöngő rajongótáborral felszerelkezve.  

Persze nem csak ők voltak kellemes meglepetés az idei Fezenen. Őrültjó (sose gondoltam, hogy ezt mondom valaha is rájuk) bulit nyomott például a fesztiválon „debütáló” Korda házaspár is, no meg a konstant hajótörött, félnótás skót kalózmetal banda, az Alestorm is igencsak odatette magát. Persze ez csak a két véglet a Fezen kötélhúzáshangulatú mindennapjaiból. A Fehérvári Zenei Napokban (hú ez de hivatalosan hangzik) amúgy talán az a legütősebb dolog, hogy nem lehet megmondani, mi benne a legjobb, hiszen ezalatt a pár nap alatt annyiféle zenei stílus (és persze hallgatóság) sokkol (persze kizárólag pozitív értelemben), hogy valamiféle kibogozhatatlan színes kavalkádban találja magát az ember. Őrültjó érzés ilyesfajta zenei űrutazónak lenni. Szóval Korda-táncdal és kabaréest, piratemetal. Mi jöhet még? Például a nagy kedvencünk, a hardpop kategóriában induló, bárki számára emészthető marhaságokat megéneklő Fish zenekar is igencsak megtáncoltatta a közönséget.

A tánc után aztán kicsit összekeverték a gondolatainkat: alapos fejrázás következett - hiszen a hazai modern metalvonal sem maradhatott ki a heti Fezen-lajtsromból - az AWS, és a sokakat megosztó Apey headbangeltette meg alaposan a népet, hogy aztán lehessen mit lelauzlni Fedde Le Grand All over the world-jére. (Stíluskorlátok ledöntve, ez a Fezen!) A varázslatos kékszemű holland house dj pedig valószínűleg sokakkal felejtette el az idei bulikba itt-ott önkényesen belerondító viharokat, bolond verekedőket, és a röpke csúszásokat. Hasonlóképpen, mint a progresszívmetalvilág legnagyobb bálványa evör, a Dream Theater, akik szintén olyan lenyűgözőt alkottak Székesfehérváron, amit még sokáig emlegetni fogunk, függetlenül attól, hogy a hétköznapokban metalzenekaros pólóban járunk-e dolgozi, vagy éppen nyúlós popslágerek dőlnek az automagnóból.. Mert ilyen a Fezen.

Köszönjük!

-koko-

[2019.08.12.]