"Helyes volt zenés darabot írni a forradalomról" - interjú az Amerikába készülő Mihály Tamással

- Ezalatt mivel foglalkozott?
- Kóbor Jánossal közösen produkciós irodát alapítottunk. Az akkori popélmezőnyhöz tartozó zenekarok lemezei, a Hungáriától az R-Go-n keresztül a V-Motorock-ig, szinte mind nálunk készültek. Ezen kívül film- és reklámzenéket is írtunk. '94-ben viszont újra összeállt az Omega és egy évtized leforgása alatt olyat produkáltunk, amit szerintem senki nem tud utánunk csinálni. '94-ben, '99-ben, 2001-ben és 2004-ben is megtöltöttük a Népstadiont. Talán ez a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy ha az ember kellő türelemmel kivárja az idejét, akkor egy magyar banda is képes teltházas koncertet adni ott.

- Most is foglalkozik producerkedéssel?
- Nem. Igazság szerint így 60 évesen, nem mintha fáradt lennék, de egy kicsit azért visszaveszek a tempóból. Ma már jól esik, ha csak a zeneszerzéssel tölthetem az időm. Olyan dolgokkal foglalkozom, amik igazán örömet okoznak, vagy amik intellektuálisan még kihívást jelentenek.

- Ezek szerint az 56 csepp vér című rock musical is ezek közé tartozik.
- Valójában egyszerű barátságból indult az egész. Én sokat vitorlázom a barátaimmal a Balatonon. Pintér Tamással egyik este az '56-os forradalom közelgő évfordulójáról beszélgettünk, mikor egyszer csak kipattant a fejünkből, hogy az alkalomra készítünk egy zenés színdarabot. Mivel a történelmi eseményt is számos egymásnak feszülő indulat jellemezte, Shakespeare Rómeó és Júlia című művének alapszituációjából kiindulva alakítottuk ki a történetet. Elsőként Bereményi Gézát kértük fel a darab megírására, ő azonban a Zalaegerszegi Színház igazgatójaként egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni a feladatot, így Horváth Péter lett az 56 csepp vér szövegírója, az előadás és az abból készült film producere pedig dr. Nagy Endre.

- Hogyan születtek a dalok?
- Ahogy a darab haladt előre, úgy készültek a dalok. Miközben írtuk a történetet, különböző hangulatú szituációk keletkeztek. A jeleneteket közösen kielemeztük és én megpróbáltam zenéket írni hozzájuk. Végül Horváth Péter elkészítette a dalszövegeket.

- Miben különbözik a musical és a film?
- Tavaly októberben kétszer adtuk elő a darabot a Budapest Sportcsarnokban. A két előadást és a főpróbát 16 kamerával rögzítettük, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy mozifilmet készítünk majd. A két és fél órás előadást mintegy 93 percre rövidítve született meg végül a film, ami persze azzal járt, hogy bizonyos jelenetek rövidebbek lettek, vagy teljesen kimaradtak belőle, illetve belekerült egy prózai történet, ami egy kicsit érthetőbbé teszi az eseményeket. Az új részekhez, melyekben Kaszás Attila és Alföldi Róbert szerepel, új zenéket írtam. A film tehát, nem több, de más, mint a színházi előadás. Egyébként pont a napokban jelenik meg DVD-n, amin az extrák között szerepelnek a kivágott jelenetek is, illetve egy meghatóan szép interjú Kaszás Attilával.

- Hogy jutott ki az 56 csepp vér a napokban kezdődő Los Angeles-i Magyar Filmesztiválra?
- A filmet május végén a Cannes-i Filmfesztiválon is levetítették, ahol tényleg nagy érdeklődés övezte. Az emberek számára ugyanis mindig is érdekesebb egy zenés film, mint egy prózai, mert sokkal könnyebb megérteni. Többek közt a Los Angelesi Magyar Filmfesztivál szervezője, Bunyik Béla is megnézte és ő javasolta, hogy a rendezvényt az 56 csepp vér nyissa meg. Kíváncsi vagyok, hogy az amerikaiak mit szólnak hozzá, mert az ő ízlésük teljesen különbözik az európaitól, a történet pedig egy olyan eseményről szól, amiről ők valószínűleg nem sok mindent tudnak.

- Mikor indulnak?
- A fesztivál október 11-én kezdődik, így 10-én repülünk Los Angelesbe. Ráadásul a rendezvény magyar szervezője, Bunyik Béla kitalálta, hogy induljunk a filmmel Golden Globe díjért is. Így a fesztiválon kívül egy információs vetítés keretében mérvadó kritikusok is megtekintik majd az 56 csepp vért. Nagyon izgalmas lesz meghallgatni azoknak a szakembereknek a véleményét, akik egyébként a hollywoodi filmeket bírálják. Továbbá lesz egy harmadik vetítés is a UCLA-n, mely a világ egyetlen olyan egyeteme, ahol filmes szakembereket képeznek. Az 56 csepp vér rendezője, Bokor Attila, aki szintén ebben az intézményben végzett, meghívta a filmszakos hallgatókat egy vetítésre. Érdekes lesz látni, vajon mit szól egy mai egyetemista magához a történethez, illetve a film- és a zenei nyelvhez.

- Mire számítanak az amerikai vetítések után?
- Az eseménynek nincs konkrét célja, talán csak annyi, hogy visszajelzéseket kapjunk arról, hogy a világ másik részén élő emberek, akik szinte semmit nem tudnak az '56-os forradalomról, a film segítségével mennyit képesek magukévá tenni az eseményből, tudnak-e egyáltalán azonosulni a látottakkal. Sajnos a magyar fiataloknak is hézagosak az '56-os forradalommal kapcsolatos ismeretei, pedig ez Magyarország egyik legfontosabb huszadik századi eseménye. A mai napig azt gondolom, hogy helyes volt zenés darabot írni a forradalomról, mert talán elgondolkodtatja picit a mostani generációt, és megpróbálnak utánanézni az akkori eseményeknek. Az pedig, hogy az óceánon túl élők képesek lesznek-e a film által felfogni a történteket, nemsokára kiderül.

- Ha visszatér Amerikából, mik a további tervei?
- Szeretnénk egy új zenés darabot írni. Már van is ötletem, de még részleteket nem árulok el, elöljáróban csupán csak annyit, hogy pont az ellentétje az előzőnek. Nem lesznek benne se hatalmas díszletek, se tankok vagy több száz szereplő. Egy borzasztóan jól érthető, hétköznapi történetet szeretnénk, mely 9-től 99 éves korig mindenki számára egyaránt élvezetes. Ha minden jól megy, a 2008/09-es szezonban, vagy 2009 tavaszán tartjuk az első előadást. Ezen kívül gőzerővel szervezzük az Omega 2008-as lengyelországi koncertjét is

- Hogy tudja összeegyeztetni a színházat az Omegával?
- Nem nagyon zavarja egymást a kettő, sőt, ha az egyik oldalon sikert érek el, akkor az arra inspirál, hogy próbáljak meg eredményeket felmutatni a másik oldalon is. Az Omega egy örökös lelki állapot, aminek soha nem lesz vége. Nagyon régen jelen vagyunk a zenei életben, és nagyon sokat letettünk az asztalra, ami azért ad egyfajta hitelességet. Tulajdonképpen mindkettő szerelem, mert az Omega nemcsak nekem, a többieknek is sokat jelent. De amikor az ember egyedül megméretteti magát és kiáll a Budapest Sportaréna legaljára, ahol több tízezer ember tapsa fogadja, az tényleg fantasztikus érzés. Igaz, hogy sokat kell ülnöm a zongora mellett, mire megírok egy darabot, de ennek ellenére rengeteg örömet ad. Nincs is annál jobb dolog, mikor az ember azzal foglalkozhat, ami valóban érdekli.

Mihály Tamás tehát október 10-én átrepül az óceán felett, hogy filmzenéjével elkápráztassa az amerikai lakosokat. Mi pedig izgatottan várjuk a percet, hogy az említett új darab, mely már körvonalazódik a művész gondolataiban, mielőbb napvilágot lásson.

-Pogonyi Nóra-

[2007.10.09.]