Idén a Balaton volt a Riviéra
3. nap, péntek A pénteki nap a S.Ö.R.-rel kezdődött. Na nem azzal a hideg, aranyszínű, habos nedűvel, amivel általában minden fesztiválozónak kezdődik. A HÖOK sátrába mentünk, hogy megnézzek egy darabot, amit már évek óta tervezek: a S.Ö.R.-t, vagyis a
Shakespeare Összes Rövidítve. A másfél órás darab tömény bohóckodásból állt, a nagy angol költő (magyar szabadfordításban Lándzsarázó Vilmos) műveiből vajmi keveset láthattunk, hallhattunk. De nem is ez volt a cél, csak a szórakoztatás, néha a nézők bevonásával is.
Fél kettőkor ugyanitt Alkohol az íróban, alkohol az olvasóban címmel indult beszélgetés két fiatal íróval. Volt itt szó többek között Adyról, Petőfiről, de a jelenlévők is kifejtették álláspontjukat a témában. Volt persze felolvasás is, ahogy ez ilyenkor elengedhetetlen. Ezután következett volna a Magyar Íróválogatott, s bár csábító volt a velük való találkozás, a nagy melegben a Balaton hűs vize még csábítóbbnak bizonyult. Csobbantunk hát egyet, de nem sokáig, mert négytől már hangolt a DeWalt-on az AB/CD, az egyik nagy kedvencem. Laciék hozták a szokásos formájukat, az irdatlan melegben is nagyon sok ember eljött, hogy meghallgassa őket. Bár igaz, hogy most is csak az árnyékos sávban tanyáztak, ahogy néztem, a távolabbi emberek is énekeltek, buliztak, csak hát nem volt kedvük rántottát csinálni az agyvelejükből. A fények és a füstgép kicsit furcsa volt így fényes nappal, s Tibi is mondta koncert közben, hogy későbbi időpontot akartak, de fél évvel az EFOTT előtt be voltak telve az esti helyek.
Ezután kezdtünk éhesek lenni, s az érdekes, A kutya vacsorája nevű zenekar helyett a saját vacsoránk után néztünk. De utolsó előtti nap lévén pénzünk kissé megcsappant állapotban leledzett, s mint tudjuk a fesztiválárak eléggé borsosak. Mindegy, éhen nem haltunk, mindig vettünk valamit, csak keveset…
A Gobe Party Arénába önszántamból nem igazán tettem volna be a lábam, de itt játszott a KFT, amit muszáj volt megnéznem. Két éve nem láttam fellépni Laár Andrisékat, nagyon kíváncsi voltam rájuk. Műsorváltozás miatt nem 10-kor, hanem 11 után kezdtek. Nem baj, kivárjuk. Jónak is ígérkezett a buli, ott bukott meg a dolog számomra, hogy ismételten nem engedtek fotózni. Azt hittem, addigra már csak megoldják ezt a problémát, ami szinte minden kollégát érintett. De nem sikerült, valami papírmunkáról próbált hadoválni a színpadmester a koncert közben, sokat nem hallottam belőle, úgyhogy hátramentünk és ülve hallgattuk tovább a legendás számokat. Ám nemsokára nagyon szomjasak lettünk, s elhatároztam, hozok egy ásványvizet. Gondoltam, pár perc és újra a párom mellett ülök majd De nem így történt. A pultnál persze milliónyi ember, de nem ez lett volna a fő baj. Csak az zavart, hogy sokat nem tartották figyelembe a sorrendet, valamint hogy a legtöbben ezer forintos koktélokat rendeltek, amit a pultos kislány annak rendje és módja szerint készített el, csak kb. 20 perc alatt. Na, ez az ami ilyenkor nem igazán működik. Mikor már a 3. cigimet szívtam el, egy kissé gyanús lett, hogy mintha nem haladna a sor… Miközben a KFT Papagénót és Papagénát kereste az operában, én egy hamust kerestem gőzerővel, de nem igazán találtam. Így a szép szőnyegük bánja, de akkor ez már valahogy nem tudott érdekelni. Nem bírtam tovább, gondoltam kimegyek és veszek valamelyik árusnál vizet, de ekkor jött az újabb meglepetés: vissza már nem mehettem, ugyanis teltház volt és nem engedtek be senkit. Tökéletes, a barátom meg bent vár…Azaz én azt hittem, de szerencsére ő is kijött keresni, így megleltük egymást…
Kicsit felment bennem a pumpa, hogy még nem is hallgathatom meg a koncertet, így inkább kimentünk a közeli mólóra, nézni a hattyúkat, halakat, a vízen játszó fényeket. De a dolog nem volt annyira megnyugtató, mint hittem, mert iszonyú hangzavar volt a parton, a víz mindenhonnan összegyűjtötte a zenét és egyesített erővel küldte ránk.
4. nap, szombat[2006.07.29.]