Garázsország egy másik KGB-től

Még mielőtt bárki öles léptekkel az első hanglemezbolt felé indulna azt gondolván, hogy ez a KGB a királyi tévében is futó Kisváros című sorozat főcímdalát jegyző alakulat, annak elmondom: ez nem az a KGB.

Célirányosan a tagok nevének kezdõbetűjébõl lett a - Kontor Tomi ének, gitár, Ganxsta Döglégy Zolee dob és Big Daddy Laca basszusgitár - zenekarnév. Amikor a cd-t a tokból kivettem, rossz szokásom szerint a fény felé fordítottam a lemez írott felét. Ezt azért teszem, mert így az írás vastagságából látszik, hogy kábé milyen hosszú a lemez. Tudom, hogy a lejátszó „megmondja”, de így izgalmasabb. Nos, a fenti kísérlet után megállapítottam, hogy ez biza rövid, vagy harmincegynéhány perc, ráadásul 14 nóta + 1 bonus. Csak ne punk zene legyen.

Az lett és harminchat perc, a lejátszó megmondta. A zene amolyan punk-rock, mondjuk abból a dallamosabb fajta. Azért ne Bad Religionre gondoljon senki, mert ez a zene inkább brit (Sex Pistols, Exploited) gyökérről fakad. Pár akkord, kettőnégyek, egyszerű ez! Meg a borító is. Amúgy a zenével nincs semmi bajom, csak mostanában valahogy nem forgott ilyen a játszómban.

Kontor Tomi ugye a Megasztárból lehet ismerős, pedig már vagy 15 éves zenei pálya áll mögötte. A másik két úr meg ugye a Kartelben gengszterkedik, illetve ha valakiben rocker vér csörgedezik, azért Ganxsta Zana Zoltánra az F.O System és Sex Action dobosára igencsak jó szívvel gondol vissza. A lemez magánkiadásban került a piacra tavaly évvégén, az együttes pedig nem hobbiprojektként jött létre, amit jól példáz, hogy koncert és fesztivál fellépések sora következik idén.

Jaj, de jó a habos söremény

Ha a lemez dalainak mondanivalóját röviden kellene elintéznem, annyit mondanék: buli az élet! A szövegekben elfogy egy hektoliter sör, felbukkan pár bula, pénz sohase nincs, nem csinálnak naphosszat semmit, azt mégis király az élet. Kellően vicces és önirónikus az egész, egy hangyányi bírálattal.

Az egész lényegét jól szemlélteti „a jaj de jó a habos söremény, buborék van az ő tetején, ilyet éjjel kapok és ha jól berúgok, majd vigyáznak az angyalok” szövegrészlet, ami bizony a Jaj de jó a habos sütemény átirata, de az utolsó Tróger Szimfónia se semmi.

A 14+1 számot nem akarom egyenként elemezni, a stílus leírásával azt hiszem az nagyjából úgyis bekategorizálható. Próbáld Ki Otthon, ahogy az egyik nóta címe is mondja.

Egy biztos, letargiába nem eshet senki, ha a lemezt végighallgatja. Fárasztó hétköznapok estéjén még nagyon is jól jöhet. Rövid lemezhez meg rövid kritika jár. Ennyi!

- hancz attila -

[2008.03.24.]