Megújult, felfrissült, új lendületet vett az Ölveti Blues Band

Új zenészek a régiek mellett, turné, fesztiválok, készülő album és a klasszikus blues határainak feszegetése. Ölveti Lászlóval és Boros Györggyel beszélgettünk a zenekar jelenéről és jövőjéről.

- Április elején egy igen rangos fesztiválon, a 17. Rother BLUSTAGE-en vettetek részt. Hogyan jutottatok ki?
Boros György: - Laci túrta az internetet egyfolytában ilyen lehetőségek után. Voltak komolytalan visszajelzések, de voltak megfontolandók is. Ezek közé tartozott a Bluestage. Hatalmas lehetőség volt, hiszen egy nemzetközi, tíznapos fesztiválról beszélünk. Nem mellesleg Gary Moore volt a főprodukció.

- Láttátok a Mester koncertjét?
Ölveti László:- Sajnos nem. A sors és a szervezők úgy akarták, hogy egyidőben zenéljünk. Ő a legnagyobb színpadon, mi egy kicsit kisebben. Ő már a Fesztiválon, mi még Debrecenben.
Boros Gy.: - A kinti fellépésünkre is jutott egy sztár, a bulink után még átértünk Eric Sardinas koncertjére, mondhatom, leesett az állunk. A pasi fantasztikus dolgokat művelt. Váltottam vele néhány mondatot, kiderült, hogy három éve még azon a helyszínen játszott, ahol most mi. Azóta világsztár. Mindenesetre biztató előjel…

- Az Ölveti Blues Band-et hogyan fogadták?
Ölveti L.:- Fantasztikusan. Egy régi postafogadóból átalakított helyen zenéltünk, több száz ember előtt. A nóták 60-70 százalékát magyarul nyomtuk, persze a klasszikus, ősöreg blues-repertoárt sem hanyagoltuk, de nagyon beindultak a saját nótákra. Aztán amikor Hendrixet kezdtük el magyarul, egyszerűen megvadultak. Imádták az egészet.

- Másnap már Prágában volt buli…
Boros Gy.:- Igen, április 3-án egy blues kocsmában játszottunk. Hihetetlen volt az egész. Nyomtuk a koncertet, a közönség egyre jobban belelendült. Nem lehetett abbahagyni. A végén az egész koncert egy óriási jammelésbe fordult. Még a tulaj is beszállt közénk.
Ölveti L.:- Negyedikén pedig a Blues Sklep nevű helyen játszottunk. Ez egy óvárosi hely, fantasztikus hangulattal. A közönség szó szerint nemzetközi összetételű volt. Magyarok, csehek, norvégok, dánok, Európa minden részéből. A norvégok teljesen belelkesedtek, egy fesztiválszervezőtől még meghívási ajánlatot is kaptunk.
Boros Gy.:- Még fel is vették a koncertet. Utána leültünk dumálni velük. Kiderült, hogy abszolút képben vannak a magyar rockzenét illetően. Pontosan tudták, mi az az Omega és LGT, amikor pedig magyarul elénekeltük nekik a „Gyöngyhajú lányt”, majdnem hanyatt estek a gyönyörtől.
Ölveti L.: -Brnoban adtunk még egy bulit ötödikén, egy átalakított péküzemben. Aztán rohantunk Budapestre, mert este tíztől egy rádióban kellett volna lennünk. Azaz rohantunk volna, de a kocsink éppen a határon adta meg magát. Kétségbeesetten hívtam a rádiót, hogy ilyenkor mi van? Végül nem kis szenvedés után el tudtunk indulni, közben a rádió élőben közvetítette, hol jár éppen az Ölveti…

- Beilleszkedtek már az új tagok?
Ölveti L.: -Teljesen. Vincze Krisztián gitáros és Takács Richárd dobos érkeztével egy 100 %-osan megújult Ölveti Blues Band lépett a színre. Hatalmas lendület dolgozik bennük, ez a frissítés nekünk is nagyon jót tett. Rengeteg ötletük van és bennünket is motiválnak.

- Hogy áll az új lemez?
Boros Gy.:- Készül, de nem kapkodunk vele. Egyelőre öt számmal vagyunk készen, a nyárra leállunk, azután majd ősszel folytatjuk. A legfontosabb változás zenei téren történt. Ezt is mondhatjuk egyfajta megújulásnak. Próbáljuk a hagyományos Rhythm and Blues korlátait egy kicsit kitolni.

- Közelebbről?
Ölveti L.:- Teret engedünk olyan dolgoknak is, amelyek eddig nem voltak jellemzőek a zenekarra. A „Lótuszvirág” című új számban például szitár lesz hallható.
Boros Gy.: - Azt is szerettük volna, ha Laci többet tud játszani a hangjával. Amíg a klasszikus blues bizonyos keretek közé szorítja a torkot, az új lemezen megpróbáltuk kifejezetten Lacira írni a számokat. Megnéztük, ő merre akar elindulni hangilag a nótákkal, mennyire akar keményebben vagy éppen lágyabban belemenni egy-egy dallamba, aztán ehhez simítottuk hozzá a végleges dallamvilágot.

- Címe van már az készülő albumnak? A „Jó reggelt blues” elég ütős volt.
Boros Gy.: - Egyelőre csak munkacímen fut a dolog. Talán a „Te és Én” mellett döntünk.
Ölveti L.: - Van egy kevésbé lírai ötlet is, az „Elvettem a disznó lányát”. Komolyan.

- Nyári fellépések?
Boros Gy.: - Természetesen a nagy fesztiválokon ott leszünk, a Szigeten is. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy az EFOTT szervezői felkérték a zenekart az EFOTT-BLUES megírására. Mi csak a nótát írjuk, előadni a Heaven Street Seven fogja, úgyhogy elég komoly meló annyiban, hogy a mi világunknak is benne kell lennie, de a HS7-é is. De ami még talán ennél is nagyobb dolog: az Ölveti Blues Band-et – úgy tűnik – az idén nem kerülik el a világsztárok. Nyírbátorban, a X. Rhythm and Blues Fesztiválon a legendás Ten Years After előtt fogunk fellépni.

- Elégedettnek látszotok.
Ölveti L.:- Mondhatjuk így is. Megújultunk, felfrissültünk, zeneileg és tempóban is új lendületet vettünk. A közönség mellettünk, mi kell még? Nyomjuk a bluest…

– RNR Média–

[2008.05.18.]