A magyar zenei valóság: az AD STUDIO álmaiban Amerika túl messze van

Lemezbemutató koncertet adott a 90-es évek felnőtt popját játszó AD STUDIO január 27-én a Morrisons 2-ben.Az új album kapcsán kérdeztük Auguszt Báriót, az együttes frontemberét.

- Dühös vagy?
- Nehezen tudom elfogadni a beskatulyázást. A jazz zenész értelmes, a rocker kemény, a blues zenész pedig lélekből játszik és végül ott a pop zenész, aki értelmileg fogyatékos. Szép halkan kikérem magamnak ezt az általánosítást és javaslom a kétkedőknek, hogy hallgassák meg az AD STUDIO legújabb albumát, de már az elsőt (Álmaimban Amerika 1991) is példának hozhatnám fel...

- Azért a Ti slágereitek refrénjei sem túl bonyolultak!
- Páros lábbal rúgtak fenéken minket, akárhányszor más dalokkal hozakodtunk elő. Másrészt a túl bonyolult dalokat a közönség nem tudja befogadni, talán ezért is van, hogy az első albumunkról az Álmaimban Amerika lett sláger és nem pl. az Utóirat szerelmeimnek, amiből idézek egy kicsit: "A szerelmes a világ szegénye, ha koldulhat boldogabb" (Goodwill Gyuri kezemunkáját dícséri, aki az AD STUDIO szövegeit jegyzi), pedig gyönyörű gondolat! Azért az Álmaimban Amerika is egy fricska, csak mögé kell lesni...

- Miről énekel 2009-ben az AD STUDIO?
- Ugyanarról... Ezek csak egyszerű popdalok, amik feszegetik a korlátaikat. Egyszerre simulékony és kitörni vágyó, ölelős és halálvágyó mind. Túlélési hajlamunkat bizonyítja, hogy többször is vert helyzetből tudtunk fordítani és úgy tértünk vissza. És most a koncerten is elhangoznak popzenész szájából rebellisnek számító zenei és szövegi gondolatok, ott van például a Híd az égbe vagy az Egy csillagnak című dal. Miért gondolja mindenki, hogy ha valaki pop előadó,akkor szükségszerűen képtelen összetett mondatokat összerakni vagy csak C-dúrban képes játszani. Megjegyzem, ha valami C-dúrban van, annak jelentősége van, nem feltétlenül hiányosságok takarására szolgál... Legalábbis nálunk.

- Nem hangzik ez túl komolyan?
- Soha sem vettük komolyan magunkat, gondolj csak a táncra, amennyiben a miénk az volt... Magunkat soha, de az általunk képviselt zenei- szövegi koncepciót mindig. Sokszor talán túl sokat is szerettünk volna ahhoz képest, mint ami megvalósult, de Muhammad Alinak is neki mentünk volna az igazunkért. Megjegyzem, Muhhamad Alit én magam is nagyon tisztelem, hát ha valaki, ő kiállt a sajátjaiért... Legfőképpen pedig magáért.

- Nem tartozott idáig a sok koncertet játszó zenekarok közé, most mi vitt rá benneteket, hogy egyre több felkérést elvállaljatok?
- Nincs okom panaszra, mindenestre az internet mellett az élő koncertek vették át a klasszikus hanghordozó szerepet. Mi elmegyünk fellépni oda hordjuk szó szerint a hangokat, különben nem jutna el már soha! Én titkon bízom benne, hogy lesz még Magyarországon akár 4 vagy 5 országos rádió, amelyikben túlnyomórészt magyar dalokat játszanak majd és mindenki megtalálja közöttük a saját stílusát... Más országokban, lásd Franciaország már nagyon régóta működik és óvják-vigyázzák a hazai kultúrát! De mi a szerencsésebbek közé tartozunk, hiszen a mi dalainkat azért elég sokat játsszák, játszották.

- Lesz valami meglepetés a koncerten?
- Eleve már az meglepetés lesz, hogy nem csak kifejezetten az új albumról játszunk, hanem akképpen is lemezbemutató koncert lesz az esemény, hogy szinte az összes lemezünket bemutatjuk, illetve az azokról koncert körülmények között (és nem színházi,mert az külön tészta) leginkább ma is eljátszható dalokat, úgyis mint: Álmaimban Amerika, Katona, Páratlan páros, Nyári eső, Egyetlen perc, Mikor a föld alszik, Nagy balhét akarok, Az utolsó szerelmes dal, stb... Ja igen, a weboldalamról kiválasztok egy festményemet, egy igazi "pszicheszürreimprepop" Bárió festményt és a közönségből valaki meg fogja kapni az este végén, színpadias körülmények között!!!

- Netán közötök van a színház világához is?
- Tavaly októberben Kaposváron mutatta be a Kaposvári Rockszínház az Osztálytalálkozó című zenés darabot,ami Ad studio dalokra épül és táblás telt ház előtt mutatták be, nagyon nagy siker volt! De például ott van az A Nap szerelmese című albumunk, amin olyan színművészek mondták el Goodwill Gyuri és az én gondolataimat, mint Gáti Oszkár, Jordán Tamás és Bács Ferenc. Ilyet popzenekarok nem nagyon szoktak még álmodni ...

- Miért nem elég nektek "sima popsztároknak" lenni?
- Be vagyunk oltva ellene! Késztetésünk van, hogy próbáljunk egyedit, valami lélekemelőt létrehozni, na és bár nyilván a magunk mutogatása is bennünk van valamilyen szinten, azért próbálunk védekezni a „becelebecedés” ellen.... Vannak percek, amikor azt gondolom, hogy zoknit húzok a fejemre és úgy fogok rohangálni a Vörösmarty téren, ha máshogy nem jutok el a közönséghez, de aztán valami félértelmes öncenzúra megálljt parancsol. Még szerencse hogy ha valami aktív művész attitűd elér, ott a festés, tervezés, uram bocsá’ zeneszerzés...

- Jól tudom, hogy az Ad studio még megérte azt,hogy a rajongók sikítozva, őrjöngve szedték szét őket?
- A kisbuszunkat majdnem felborították és zsákszámra kaptuk a rajongói leveleket és nem azért, mert a csapból is az folyt, hogy hányas a lábunk vagy mit reggeliztünk. A dalaink sodrása volt az, ami megfogta a rajongóinkat. Ha ma megkérdezi tőlem egy kezdő zenész vagy előadó, hogy mit tanácsolok, mit tegyen a sikerért, akkor azt mondom neki: hozd a felszínre magadból a lelkedet, a saját hangodat,ragadjon át másokra a lelkesedésed és gyakorolj, gyakorolj minél többet a zenekaroddal otthon és közönség előtt. Így lehetsz csak tisztában az értékeiddel és így kaphatsz csak megfelelő visszajelzéseket, válaszokat a kérdéseidre!

- Ez úgy hangzott mint valami guru tanácsai, aki a hajnali ködben fogadja a tanítványokat!
- Ne már!!! (Bárió nevet) Ez vicces, jó olvasgatok ilyen könyveket, de ezotériában inkább Goodwill Gyuri van otthon. Mondjuk szerveztem mostanában több tehetségkutató versenyt, mint pl. az Életed Dalát, mert most már kuratóriumi elnöke is vagyok a Dúr-Akkord Alapítványnak, talán ezért van, hogy otthon vagyok a témában, már mint a tehetségekkel való foglalkozásban. Én drukkolok a mai kezdőknek és abban bízom,hogy mivel koruknál fogva rugalmasabban reagálnak a körülöttünk lévő zenei és egyéb változásokra, ők könnyen veszik az akadályokat. Ahogy figyelem sokan egyáltalán nem Magyarországban gondolkodnak, ami azért baj egy kicsit, mert bár mi is világsztárok szerettünk volna lenni, meg sem fordult a fejünkben ,hogy alapvetően ne magyarul szólaljunk meg. Hiszen, ahogy középiskolai irodalomtanárom Czár tanár úr mondta: "a magyar nyelv olyan szép és árnyalt", érdemes kihasználni még akkor is, ha ezt más országok lakói kevéssé értékelik praktikus okokból.

- Ha már külföldről beszéltél, voltatok végül is a megénekelt Amerikában?
- Hát már Amerika sem a régi...a valóságban nem, talán álmaimban még igen... azt hiszem, én leragadtam a hippi kultúránál, a písz jelnél... meg a klasszikus hotdognál. És messze is van! Viszont kétszer is voltam Sri Lankán és bizton állítom, hogy az ott élők arcán én olyan fenséges, áhítattal és békével teli nyugalmat láttam, amit ritkán lát ember. Pedig ott még csak mostanság vezették be a csatornázást, legalábbis mikor én ott voltam egy tuktuk sofőr erről számolt be, mellesleg King Edwardnak hívatta magát és nagyon jó fej volt. A lényeg, hogy ott nagy a szegénység, de mégis valahogy méltósággal és belső békével viselik az ottaniak, ezért is szerettem meg őket és Sri Lankát nagyon!

- És mi lesz a lemezbemutató után?
- Megszámoljuk a pénzt és futás! Komolyra fordítva sok tervünk van még, filmes, színházi és sok egyéb más. Nekem van egy Beatles projektem is, de az is lehet hogy valami rendes szakma után is kéne nézni, mert még nem tudjuk az összeset!

– zene.hu –

[2009.01.26.]