Segélykoncert a Papp László Sportarénában

„Egy csepp emberség Székelyföldért”

A tegnap esti koncert megmutatta, hogy igen is van emberség még bennünk, és legalábbis tegnap estére szertefoszlott az a képzetünket, hogy mostanában csak és kizárólag érdektelenséggel találkozhatunk a mindennapok során.
Volt tizenkétezer ember, aki a belépődíj megvásárlásával hitet tett emberségről, és közép európai, a környező világra is rálátó gondolkodásmódjáról.
Sajnos az is igaz, hogy napjainkban, a jó meleg szobában üldögélve és falva a tévéműsorokat és éppen majszolgatunk valami sósat, vagy édeset nem tudjuk átérezni a világ történéseit. Hiszen „műholdon” kapjuk az instant háborús képeket, ami már szinte el sem borzaszt minket és talán már el sem hisszük, hogy ott emberek halnak meg, hiszen a mátrix világában mindég támadnak fel szereplők és talán újra is veszik a jelentet mert nem fröcskölt elég vér!

Vagy el tudnánk saját önnön magunkat képzelni, hogy egy éjszaka alatt az árvíz elviszi a két kezünk által épített házunk egyik falát, és reggel ott ülünk egy megmaradt székben arcunkat a két kezünkbe temetve mézünk ki a ház fala helyén, tátongó ürességen át a horizontra?

Természetesen az elmúlt évtizedek több helyzetet is produkáltak, amikor valamely nemes célért, egy nemes ügy mellett kellett kiállnunk és ebben a „sztárok” zenészek, előadók mindég is szívesen részt vállaltak, hiszen Ők evvel tudnak a legtöbbet tenni.
Most sem volt ez másként, hiszen a felkérés pillanatában mindenki örömmel mondott igent erre a fellépésre, és nem a „reklám kedvéért”, nem hiszem, hogy bármelyiküknek szükségük lenne egyébként is a reklámra, hiszen hosszú pályafutásuk során nagyon sokat tettek le az asztalra munkásságukkal, ami egyben és jó értelemben minősíti azt.
Kissé visszakanyarodva az előző gondolatmenethez, az ehhez hasonló összefogás során nem az a cél, hogy azért vegyünk tíz jegyet, mert megtehetem, és mellényzsebből kifizetem, hanem azért vegyünk egy jegyet, mert szívből egyetértek a céllal, amiért teszem önmagamért és embertársaimért, nem látszatból, hanem szerénységből.

Természetesen a tisztesség is úgy kívánja, említessék meg kik léptek fel tegnap az arénában:
St. Martin, Tolcsvay Trió, Transylmania, Varga Miklós, Vikidál Gyula, Boxer, Balázs Fecó, Keresztes Ildikó, The Rock Band, Karkó Heni, Gergely István, Charlie, Cseh Tamás, Bikini, Edda, Kormorán, Demjén Ferenc, Szász Jenő, Ákos.

Az előadok is evvel a szellemiséggel, gondolati közösséggel álltak színpadra, hiszen gondoljuk el a Honfoglalás című film betétdalát, Demjén Ferenc előadásában, hogy szólt –és tegnap az aréna színpadán-, szinte síri csend honolt az épületben és csak egy hang egy torok szólt, de úgy érezte mindenki, mintha Ő is ott énekelte volna a színpadon Rózsival, belűről szolt, lélekből.

Fantasztikus és felemelő este volt a tegnapi és úgy gondolom, hazafelé egymásba karolva volt miről beszélni az úton.

-BK- 

... és egy kis plussz...
Ákos volt az est fénypontja. Ki sem mondták még a nevét már felhördült a fél stadion. A közönség egy része nem bírta tovább az ülést és előre jött a színpadhoz, vagy a helyén állt fel. Eddig még soha nem lépett fel segélykoncerten, ez is mutatja mennyire fontos Neki az erdélyi magyarok sorsa. Stílusosan az egész rendezvényt az "Adjon Isten! " zárta.
Majd a közönség elénekelte a székely himnuszt.
Friss hír, hogy a Nagy Könyv versenyben Ákos által ajánlott 1984 című Orwell könyv továbbjutott a középdöntőbe és a kampányfilmje operatőri díjat kapott TV-film kategóriában a 2005-ös Aranyszem Operatőr Fesztiválon.

Adrienn

[2005.10.29.]