Sör + virlsli +élő zene = Tabán!

Most már hagyománnyá vált: ha itt a május 1-je, akkor délután a Tabán kapja a főszerepet a majálisozni kívánok körében. Hiszen idén már tizenegyedik alkalommal rendezték meg a tabáni majálist.

Az április 30-i buli az iskolásoké volt (Suli-Dili 2007 címmel), hiszen fellépett többek között: Sub Bass Monster, Belmondo, Kiscsillag, Rúzsa Magdi.
Május 1-én viszont a rockszerető, öregebb generáció bulizhatott felhőtlenül a Tabán-bulin. A helyszín kicsit odébb költözött az eddig megszokotthoz képest, de ez az apró változás talán nem is volt észrevehető, a buli nagyon sikeres volt ismét, hiszen már a kora délutáni kezdésre is annyian voltak, hogy szinte nem lehetett látni a füvet a rajongók lába alatt.

A programok sorát négykor Deák Bill Gyula kezdte. A jó öreg „Bill Kapitány” nem fogta vissza magát és az egész budai vár zengett a hangjától.
A koncertek ötven percesek voltak, tehát Bill után Török Ádám és a Mini vette birtokba a színpadod, hiszen Ádiék nélkül nincs Tabán, a jó öreg fuvola hangja és az igazi nagy slágerek, mint pl.: a Gőzhajó járta be a domboldalt. A koncertre még Török Ádám fia, Dani is eljött. Ismét kis sörszünet következett némi átszerelés és máris Földes László HOBO lépett színpadra folytatva a blues-rockos dallamok sorát.

A következő fellépő volt talán az este legkiemelkedőbb előadója, aki színpadra lépése pillanatától kontaktusba került a közönségével és folyamatos párbeszédben is volt velük, hol dalban, hol szóban, talán percek kellettek az őrjöngés kialakulásához, amihez a XX.század is adott némi alapot, ebből kiderülhetett: Nagy Feró és a Beatrice voltak a színpadon. Feró még meglepéssel is készült, hiszen saját dalaikon kívül egy Bikini dalt is elénekelt.

Ekkor már volt némi csúszás a programban, hiszen Ferót nemigen akarták leengedni a színpadról. Ismét kis sörszünet és ismét egy érdekes színfolt következett, egy „fantom” zenekar, akik nem léteznek, de nem is oszlottak fel soha: a Korál és Balázs Fecó lépett színpadra. Bevallom, volt némi koreográfia, kit és miért tegyenek utolsó fellépőnek a Tabán koncerten, hiszen a felfokozott érzelmekkel tarkított Feró-koncert után „lehűtésre” választották a lágyabb dallamokat játszó Korál zenekart és a pogót felváltották a lágy, összeölelkezős ringatózások.

Ahhoz képest, hogy „fantom” zenekarról beszélhetünk, ahogy Balázs Fecó fogalmazta meg létezésüket, az utóbbi időben több koncertjükön is járhattunk és több alkalommal is láthattunk dokumentumfilmet a zenekar életéről az egyik tévécsatorna sorozatában.

Tehát a hangulat kitűnő és forró volt, a sör pedig hideg, ismét egy fantasztikus bulin vagyunk túl. Engem talán az töltött el nagy lelkesedéssel és némi reménnyel, hogy a szülők nyakában nagyon sok tizenéves, illetve ezalatti korú gyermek őrült lelkesedéssel bulizta, csápolta végig a koncerteket, ami valószínű meghatározó élménye lesz életében és várhatóan ők is a Tabán koncerteket fogják választani május elsejei programként, amiből ismét még nagyobb hagyományt lehet teremteni, legyen élettel teli a blues a rock és természetesen az élő zene megragadó varázsa, hangulata.

-BK-

[2007.05.06.]