Noémi Virág próbál rajongói kedvében járni
A rajongók szeretnének mindent megtudni kedvencükről, legyen szó akár kulisszatitkokról, akár személyes információkról. Stégner Anett a zene.hu-n keresztül is felvette a kapcsolatot Noémi Virággal, remélve, hogy az énekesnő válaszaival másoknak is örömet okozhat.
– Több dal is esélyes a negyedik kislemezre, lehet már tudni melyik dalból készül a klip?
– Még nem tudjuk biztosan. Mivel nagyon sok szerzeményemből válogattunk a Mindennapok című lemezemre, a már meglévő három videoklip mellé is még legalább hármat el tudnék képzelni, mert úgy érzem, hogy még mindig van sok erős dal az albumon. Jelenleg leginkább kettő esélyes a negyedik kislemezre. Az egyik a férjemnek írt Szeretlek című szám, ami egy amolyan szerelmi himnusz, a másik pedig a világsztár Kelly Clarkson Breakaway című dalának egy magyar átdolgozása. A megérzéseim azt súgják, hogy mindkét dal könnyen belemászna a közönség fülébe. A rajongóimat is folyamatosan kérdezgetem, hogy ők melyiket tartanák a legjobb választásnak, hiszen ők valamennyire kívülállóként hallgatják a számaimat.
– Ha készíthetnél egy duett albumot, kikkel dolgoznál szívesen?
– Szívesen dolgoznék együtt Zolával, a VIVA műsorvezetőjével, mert vele már zenéltünk együtt, és nagyon jól éreztük magunkat. Kovácsovics Fruzsit is nagyon szeretem, ő egy igazán tehetséges lány, és a munkához profi a hozzáállása. Mező Misi hangját (Magna Cum Laude) egyenesen imádom, bár vele személyesen nem ismerjük annyira egymást, de szerintem jól passzolna egymáshoz a hangunk. Sok gyönyörű hang van a magyar palettán, biztos rendesen végig kellene gondolni, mielőtt az ember belevág. De szerintem Keresztes Ildikóval ugyanolyan élmény lenne énekelni, mint például Demjén Ferenccel, vagy akár Caramellel.
– Mennyire nehéz összeegyeztetni a civil munkád az énekléssel?
– Időnként könnyen megy, a lazább napjaimon. Ám van, hogy mind a két területen – az irodában, és a zenei pályámon – is nagy a hajtás. Akkor hajlamos vagyok besokallni. De muszáj mind a kettőben helytállni, eddig mindig sikerült összeegyeztetnem, mert amire hétköznap nem marad idő, azt megcsinálom hétvégén. Ebben a szakmában – zeneiparban –aki önmagát menedzseli, sosincs megállás, mindig fel kell venni a telefont, mindig rendelkezésre kell állni. Ez néha nehéz, de már megszoktam, és a férjem is megértette.
– Azáltal, hogy ismert lettél nagyban megváltozott az életed?
– Nem igazán érzek nagy változást. Egyrészt mivel nem voltam teljesen ismeretlen, hiszen a Neo Tones énekesnőjeként már évekig reflektorfényben álltam, másrészt pedig nem vagyok bulvárszereplő, tehát az emberek elsősorban a hangomat ismerik. Persze sokszor előfordul, hogy megszólítanak, autogramot kérnek az emberek, ez kifejezetten jól esik, mindig jól elbeszélgetünk. Elsősorban attól változott meg az életem, hogy jobban hiszek magamban. Megálmodtam egy szólópályát, megírtam rá a dalokat, kitaláltam a hangzás- és látványvilágot, felépítettem a közösségemet, menedzselem magam. Tehát elmondhatom, hogy amit kitaláltam, az megvalósult. Ez nagyon jó érzés s ez visz előre, a zene és a rajongóim szeretete mellett.
– Nagyon sokszor említed a rajongóidat, ők tényleg ennyire fontosak neked?
– Persze! Ha nem lenne közönség, aki szereti a zenémet, akkor felesleges lenne interjúkra, fellépésekre járni, lemezeket készíteni. Bárki, aki egy kicsit is elkezd irántam és a zeném iránt érdeklődni, egy kincs számomra, és igyekszem megtartani. Nap, mint nap tapasztalom, hogy a rajongóim milyen értékesek, szeretnek engem, és segítenek előre jutni. Ez rengeteg energiát ad. Cserébe én is megpróbálok folyamatosan a kedvükre tenni.
– Van olyan dolog az életedben, amit másképp csinálnál vagy minden úgy jó, ahogy most van?
– Ha újrakezdeném a szólókarrieremet, ami egy évvel ezelőtt indult, még bizalmatlanabb lennék. Már nem vagyok zöldfülű a szakmában, de még most is hajlamos vagyok bedőlni és hinni embereknek, akikben aztán csalódnom kell. Ezenkívül valószínűleg kevesebbet idegeskednék. A maximalista személyiségem miatt mindig mindent tökéletesre szeretnék, és ha nem sikerül, akkor az rossz érzés. Egyébként hála Istennek elmondhatom, hogy boldog vagyok, persze mindig vannak nehézségek az élet különböző területein, de egyelőre úgy érzem, hogy jól veszem az akadályokat.
– Ha kívánhatnál három dolgot, mi lenne?
– Talán klisé, de egészséget, szeretetet és boldogságot magamnak és a családomnak. De ha konkrét dolgokat keresünk, akkor Szende kutyusnak végre otthont találni. Két és fél éve szeretnék már neki egy igazi családot, ahol leélheti élete hátralevő részét. Egy menhelyen ismertem meg, és borzasztó sokat dolgoztam már azért, hogy félénkből egészséges kutyus legyen, és végre legyen hol laknia. A másik dolog egy USA körutazás lenne, a férjemmel. Egy évet éltem Amerikában, és imádom, nagyon szívesen visszamennék azokra a helyekre, ahol már jártam, és felfedeznék olyanokat, ahol még nem. A harmadik kívánságom pedig az lenne, hogy ha bárki Magyarországon meghallja a Noémi Virág nevet - a legkisebb gyerektől a legidősebb nyugdíjasig, akkor azt gondolja, hogy "Igen, szeretem annak a lánynak a hangját és a dalait!".
[2010.03.08.]