Kökény Attila simán, Tolvai Reni döcögve finalista a Megasztár 5-ben, Szíj Melindának nem sikerült
Kökény Attila mára elmondhatja magáról: ő 2010 legjobb férfihangja. A zsűri egyik leginkább pártfogolt versenyzőjével folytatódott a megmérettetés. Egy-két nem túl jól sikerült dalválasztástól eltekintve ugyanis Attila mindig megborzongatta azokat a bizonyos szőrszálakat, ahogy most is. She – azaz Ő… A dal szólt minden nőnek aki él a földön és főleg azoknak akik hallották most ezt a csodálatos előadást. Kökény Attila esetében valahogy mindig elfelejtem, hogy egy verseny részese.
Ő az énekes, ő az előadó, az a versenyző akinél biztosra veszem: ha elmennék egy koncertjére biztosan tudnám mire számítsak és valószínűleg nem is csalódnék utána. Eszenyi Enikő most annyira nem volt elfogult az énekessel mint máskor, és többet várt tőle. Mester Tamás azt hiszem már nem is tud elfogulatlan lenni Attilával kapcsolatban. Azt beismerte ugyan, hogy az ízlése nem mindig találkozik a többgyermekes családapáéval, de azt mindig elmondja, hogy egy olyan hiányt pótol Attila a zenei élet palettáján, mint anno Zámbó Jimmy.
– Nem fogom kiszolgálni a közönség véleményét – így reagált Friderikusz arra a megnyilvánulásra, amely a közönség soraiból érkezett, mert az ítész őszintén mondta el kritikáját. Számára nem volt annyira élvezhető a produkció mint a többieknek, és ez volt az, ami a helyszínen szurkoló nézőknek nem igazán tetszett.
A döntősök közül talán Szíj Melindának volt a legnehezebb dolga, hiszen hétről hétre meg kell küzdeni nem csak a dallal, a klubkoncertekkel és az állandó figyelemmel, de önmagával is folyton harcban áll. Bár ezt így még nem mondta ki, de nyilvánvalóan rég megbánta, hogy jelentkezett a Megasztárba. Ez a történet már így maradt nincs mit tenni, énekelni kell. Kabaré – nem csak csinálja az életben Melinda, most el is énekelte a musical világhírű betétdalát. Friderikusz szokás szerint megint az ének és a ritmus különjárását emelte ki, de ő már megszokta, ő így kedveli Melinda előadását.
Presser Gábor ezzel kapcsolatban most megerősítette azt amit korábban Eszenyi Enikő mondott: ha ez a dal más körülmények között - például egy önálló est keretében - hangozna el, akkor valószínűleg zenekar és karvezető is társulna a produkcióhoz. A vezető pedig irányítaná az énekesnőt, és nem lenne gond a ritmikával sem. Mester Tamás most nem az előadást értékelte inkább arról beszélt, hogy bár szerinte „szimpátiaszavazás” folyik a nézők részéről és ő ezt egyáltalán nem érti, mégis elismeri Melinda tehetségét. Csak arra nem számított, hogy idáig el fog jutni.
Ilyen még nem volt 2010-ben!
Duettekkel folytatódott a verseny – először két nő, két egymástól száz százalékig eltérő személyiség lépett színpadra. Tolvai Renáta a vadmacska és Szíj Melinda az örök skiziofrén… A produkciót megelőző kisfilmben ugyan csak jót mondtak egymásról, de kíváncsi lettem volna arra, valójában hogyan zajlottak a közös próbák. Tempós világslágert választottak a lányok és meglepő módon még Melinda is fel tudott oldódni merevségéből a színpadon, kicsit talán képes volt megőrülni is Reni mellett. Ami azért is volt kifejezetten jó, mert a Rollin on a river egy belevaló, tombolós, „ereszd el a hajad” nóta.
Friderikusz Sándor bevallotta: most már csakis az alapján értékel és rangsorol, hogy az előzőekhez képest ki milyen mértékben volt képes megújulni és fejlődni. Ezek alapján pedig most Reni győzött. Arra hívta fel Melinda figyelmét Friderikusz, hogy ne mozogjon! Mert szerinte az énekesnő mozgása levon a hangi adottságok értékéből. Eszenyi Enikő is pont azt a „mozgáskultúrát” emelte ki, de ő pozitívan értékelte azt. A művésznőt ugyan mosolyra késztette Melinda „tánca”, de épp ezért azt tisztelte benne, hogy fel merte vállalni ezt az oldalát is.
A beszámoló a következő oldalon folytatódik.
[2010.12.10.]