"Ha soha semmi mást nem játszok, már megérte ez a pálya” - Interjú Bot Gáborral

Számos érdekes részlet derül ki a Bot Gáborral készült interjúból, akivel munkatársunk próba után beszélgetett.

Április 16-án mutatták be a Szolnoki Szigligeti Színházban a Jézus Krisztus Szupersztár rockoperát Radó Denise rendezésében. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice legendás alkotása kedvelt darab a színházak körében. Magyarországi ősbemutatója 1972. január 18-án volt, amikor is a Rockszínház előfutára, a Korong Rock Színpad vitte színre oratórikus formában. Azonban az akkori felső vezetés nem nézte jó szemmel az előadást, így jó időre be is tiltották. A mű a későbbiekben repertoáron volt Nyíregyházán, Miskolcon, majd 25 év után visszatért a budapesti közönség elé: Szirtes Tamás rendezésében a Madách Színházban tekinthető meg 2010. szeptember 17-e óta. Most pedig megérkezett Szolnokra is, ahol kettős szereposztásban nézhetjük meg az előadást. Jézus szerepében Bot Gábor és Dolhai Attila brillírozik. Mindkettejük életében meghatározó szerepet tölt be ez a mű, Attila szerepelt Nyíregyházán, ott Annás szerepében mutatkozhatott be, Gábornak pedig másodszorra adódott lehetősége Jézus bőrébe bújni.

Radó Denise – a Madách Színházas alkotással ellentétben – klasszikus módon vitte színpadra a rockoperát. Egyszerű, de nagyszerű színpadi megoldásokat alkalmaznak, nekem az egyik kedvenc jelenetem az utolsó vacsora, ahol a színészek pontosan úgy vannak beállítva, ahogyan azt Leonardo da Vinci festményén láthatjuk.

Bot Gáborral próba után sikerült beszélgetnem. A színész hiába volt nagyon fáradt, mivel ezen a héten dupla premierje volt – április 15-én mutatták be a Mágnás Miska operettet Zalaegerszegen -, ennek ellenére nagyon kedvesen válaszolgatott a kérdéseimre.

- Jól értesült madarak azt csiripelték nekem, hogy te már játszottál Jézust.
-Igen.

- Mikor is volt pontosan ez?
- Hát tulajdonképpen ez volt az első nagy főszerepem Miskolcon. Azt hiszem, hogy a 2002-es évad környékén volt.

- Akkor hogy talált meg téged ez a szerep?
- Mint minden más esetben, meghallgatás folyamán. Elmentem a meghallgatásra, és akkor azt mondták, hogy enyém a szerep, szeretnék, ha én játszanám.

- Mennyi ideig volt repertoáron Miskolcon a darab?
- Rendesen egy évadot ment a színházban, és akkor lejátszottunk belőle...nem is tudom, 35-40 előadást, ha jól emlékszem.

- Azóta eltelt egy kis idő. A Madách Színházban is próbálkoztál? Jelentkeztél ott is a szereplőválogatásra?
- A Madách Színházban is voltam. Igaz,ott nem én lettem, ott másokat választottak ki Jézus megformálására.

- Mielőtt rátérnénk a szerepre, egy kis kitérőt tegyünk előtte, mert érdekelne nagyon, hogy mennyiben különbözik az itteni vidéki társulat a pestitől?
- Munkamorál szempontjából nincsen különbség, tehát itt is, ott is dolgozni kell. Talán annyival jobb a vidéki társulatok helyzete, hogy miután itt nincsenek akkora távolságok, mint Pesten, sokkal nagyobb próba utáni, előadás utáni élet van. Itt azért az emberek jobban együtt maradnak előadások vagy próbák után, és van időnk kibeszélni, megbeszélni a dolgokat, míg Pesten nincs, mert a színháztól körülbelül egy órányira laksz.

- Igen, és akkor még összeszedelőzködni, onnan hazamenni...
- Tehát ott azért ennyire nincsen mód meg lehetőség, ott a próbákon kell mindent megmutatni, itt viszont nagyon sok minden el tud dőlni kvázi a hasznos időn kívül. Amikor megyünk fel a színpadra, akkor előtte egy csomó mindent már meg tudtunk beszélni.

- Beszéljünk egy kicsit az akkori, tehát a 2002-es, illetve a mostani Jézus megformálásról. Miskolcon annak idején először fogtál neki az egésznek. Most másképp állsz a szerephez? Más szemszögből próbálod megközelíteni a karaktert?
- Egy dolog van, amiben már nagyon nagy előnyöm van az akkorihoz képest. Emlékszem arra, hogy akkor, mikor először próbálni mentünk a színpadra, én mindent beleadva próbáltam. Szó szerint majdnem meghaltam a színpadon. Nem csak átvitt, képletes értelemben, hanem annyira elfáradtam a Getshemané után, hogy én azt éreztem, hogy azt nem is tudom tovább csinálni, annyi erőt vett ki belőlem. Magyarul, most már megtanultam beosztani az erőmet. Ezzel a részével már könnyebben tudok sáfárkodni ahhoz, hogy tudjam, mikor hol mennyit kell beleadnom...

Az interjú a következő oldalon folytatódik!

[2011.05.05.]