Mindig tud valami újat mutatni Tibi bácsi: EFOTT-on jártunk

Ezután következett a 30Y koncertje. A srácok mindent megtettek, hogy egy jó hangulatú koncertet csináljanak, viszont a közönséget jobban lekötötte a bungee jumping. Számomra dühítő volt nézni, hogy a közönség hátsó része a színpadnak háttal állva felfelé néz, és bámulja a gumikötélen ugró fesztiválozó társát. Néhány szóban itt jellemezném is a közönséget. Rengeteg közülük a nyakában hordta a sajtós, fotós, szervező kártyáját. Szinte minden ötödik emberen láttam ilyet. Rengeteg tipikus párocska álldogált szorosan egymáshoz ölelve a másikat, hogy majd a Bogozd ki-ra egyet jobbra, egyet balra lépjen, miközben az első sor megőrül. A végére ők sem lógtak már ki a sorból, hiszen a búcsúzó Sötét van című dalra mindenki így tett.


És jött Cipő. Nem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz egy egyetemistáknak szóló fesztiválon, de tévedtem. Az összebújós számok, a lágy dallamok, ismert nóták összehozták a közönséget. Még ennyi embert nem is láttam talán egy koncerten sem az idei EFOTT-on, mint a Republicon. Ezután a szokásos program következett, DJ-k, alvás, strand, vissza a fesztre.

Pénteken az autó mellett ülve próbáltuk pótolni a hiányzó véralkoholszintet, amikor is egy rockerebb csapat közelített felénk. Illedelmesen le is ültek a padkára, majd szó nélkül az alkarját mutatta felénk a hosszabb hajú srác. A Tankcsapda jele volt rajta. Amíg nem vettük észre, egyetlen szót sem mondott, csak a bal kezében lévő kannásbort iszogatta. Ahogy meghallotta a bűvös Tankcsapda szót, egyből megeredt a nyelve. Fél óra után elmondtam neki, hogy én is ismerem úgy nagyjából a fél diszkográfiát. Mire ő óriási röhögésben tört ki, Juci, hallottad ezt?? A diszkográfiát!! Az mennyire egy rossz szám!! A legrosszabb a Tankcsapdától!! Talán az alkohol is közrejátszott, de ezen akkorát nevettünk, hogy azt hitte a srác beismertük a hiányosságunk, hogy egy ilyen számmal akartunk felvágni neki. Nem mondtuk el a szó jelentését, és elfelejtettük vele elénekeltetni is, de innen üdvözlöm a szolnoki rockert! Sajnos karszalag hiányában nem jöttek be a fesztiválra, viszont mi bekerültünk a pogó közepébe a TCS-n. Rengetegen voltak a koncerten, igazi megőrülés volt. Még a VOLT-os karszalag is leszakadt rólam, azóta sem tudom elképzelni, hogy történhetett. Míg nem egyszer csak Lukács mondta a mikrofonba, hogy egy üveget ő teljesen eltűr. Kettőt kevésbé. De ha még egy odarepül a színpadra, akkor... Ezt nem írom le, de a lényeg annyi volt, hogy villámgyorsan hazamennek. Valljuk be, jogosan.


Ekkor eszembe jutott, hogy közben Balkán Fanatik koncert van. Megindultam a Rauch bééégetőbe. Iszonyat jó hangulat fogadott, kedves emberek, lazák, mint az együttes. Elrepültünk, mint a madár, volt Ha te tudnád is, majd Csá. Hamarosan egy hosszabb interjút készítek az együttessel, aki szereti őket az (is!) figyelje a zene.hu-t!

Az utolsó napra fogytak a tartalékaink, mindenki egyre fáradtabb volt, viszont az emberek gyűltek. A szombati napon volt a legtöbb napijegyes. Nem tudom megmondani, hogy Quimbynek vagy a hétvégének köszönhetően voltak ilyen sokan a végére, egy biztos: a legnagyobb bulikra ezen a napon került sor. Quimby előtt a Kiscsillag mozgatta meg a közönséget. A zenekar érdekessége, hogy az első koncertjüket is az EFOTT-on adták. A szervezők egy tortával kedveskedtek Lovasi együttesének. Stílusosan a Van-e szándék közben búcsúztak el, hogy még az utolsó másodpercekben is tomboljon a megsokasodott közönség.

Az utolsó bulira Dévényi Tibi bácsihoz húzott a szívünk. Volt kán-kán, vonatozás, együtt éneklés, egyszóval minden, amire vártunk. Az utolsó labda után az Animal Cannibals vette át a DJ pultot.

Mindenképpen meg kell említenem a SZIN-ről már ismert Silent Disco-t. Újdonság volt, hogy a Csendes faluban nem csak discot, hanem a dumaszínházasokat és a koncerteket is fejhallgatóval hallgathattuk. A legnagyobb sor ennél a sátornál volt. Érthető, aki bement, nem akart már kijönni. A másik ok pedig, ahogy egy szervező sráctól kérdeztem, nagyon sok füles tönkrement a napok alatt, így egyre kevesebben juthattunk be.

Végül a biztonságiak kedvességét is meg kell említenem. Teljesen korrekt, jófej, vidám, segítőkész biztonságiakkal találkoztam mindvégig, ami ritka sajnos manapság.

Összességében az EFOTT hozta a formáját, nagyon jól éreztük magunkat. Az egyetlen magyar fesztivál, amelyet minden évben más városban rendeznek meg. Idén Szolnokot volt lehetőségünk megismerni, kíváncsian várom, hogy jövőre hova költözik a fesztivál!

-tOcikA-

képek: Fesztiválok Városa / Kovács Réka

[2011.07.21.]