Nem lehetett volna más a címe, legfeljebb „Tüptürüp” - interjú Andrádi Zsanettel
Gyönyörű, fiatal és igazán tehetséges. Andrádi Zsanett, becenevén Zsaki 1980-ban született Dunaújvárosban, s már nagyon fiatalon magába szippantotta a színpad varázslata.
A színiakadémia elvégzése után a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, akkor még eleinte prózai vonalon. Ezután következtek az operett darabok, míg végül elérkezhettünk a musical csillogó világába, és egy csodálatos hangot ismerhetett meg a közönség. 2007 óta Sarah-t alakítja a Vámpírok báljában, illetve most nyáron a szerencsésebbek Lady Marian szerepében is megcsodálhatták Kovács Áron oldalán a Robin Hood című musicalben. Zsaki most egy új oldalát szeretné mindenkinek megmutatni: debütált első videoklipje, ami a „Kávéház” címet viseli. Többek között erről is faggattam őt, illetve mesélt Franciaországhoz fűződő viszonyáról, valamint Kovács Áronról is ejtett pár gondolatot.
- Igazán kellemes hangulatú és dallamú muzsikát sikerült összehoznod. Mesélj egy kicsit a háttértörténetről: miért pont Kávéház lett a dal címe?
Andrádi Zsanett: - Ennek a dalnak nem lehetett volna más címe, legfeljebb a „Türüp”, de ki látott olyan dalt, aminek „Türüp” a címe. (mosolyog) Nem mellesleg nagy kávéházba járós vagyok, mikor vidéken éltem, minden hétvégén reggelente kiültem egy kávéház teraszára, nagy bögrével, sok tejjel,óriás kávét kortyolgatva, rongyos croissont csipegetve. A dal ugye inkább egy esti hangulatot áraszt, de az igazi kávéház mindig egy csoda, fura figurákkal, újságot olvasó bácsikkal,csinos nénikkel,huncut fiatalokkal. Szeretem ezt a világot.
- Téged eddig a közönség főként színésznőként, musicalszínésznőként ismerhetett. Mikor jött el az a pillanat az életedben, hogy te énekesnőként is meg szeretnéd mutatni magad?
Andrádi Zsanett: - Mindig szerettem volna, de valahogy váratott magára a dolog. Volt,hogy énekeltem amatőr rockbandában, meg elvont zenekarban, de valahogy sosem találtam meg a saját hangomat. Még most is keresem. (nevet) Az éneklés nekem néha egy megfoghatatlan dolog. Úgy érzem, hogy mindig történeteket szeretnék elmesélni, mint prózában. Ajándéknak tekintem a zenét, minden körülmények között segít az embernek a hétköznapokat feledni, nehézségeken átmenni. Valami olyasmit szeretnék, hogy ha az emberek megnézik ezt a klipet, majdnem négy percig kicsit kiránduljanak, ne a problémáikra gondoljanak.
- A „Kávéház” kicsit sanzonosra sikerült, a régi francia kávéházak hangulatát idézi. Ez a stílus áll hozzád a legközelebb? Kinek a keze munkáját dicséri ez a könnyen megjegyezhető és fülbemászó dallam?
Andrádi Zsanett: A dal Kovács Áront dicséri, akiről csak most kezdik megtudni az emberek, hogy az ország egyik legkiemelkedőbb zenei tehetsége, amellett, hogy csodálatos hangja van, dalai nagyon fülbemászóak, szövegei pedig többrétegűek. Mikor meghallottam, egyből képeket láttam magam előtt, s éreztem, hogy sok benne a lehetőség, de persze muszáj volt a saját képemre formálni. Ebben volt segítségemre Szendőfi Balázs, s együtt találtuk ki hogyan is legyen "Zsakis" a dal. Igazából sok stílus áll hozzám közel, talán leginkább a counrty, de Magyarországon nem annyira működne még szerintem egy ilyenfajta cd. Franciaországot imádom, nyáron ott nyaraltam, van ott egy kedves barátnőm; a croisson, az emberek, a benyomások...Eszméletlen volt. Szeretem az ország hangulatát, de mindenhol honvágyam van. Szerettem volna, ha az első klip még kicsit színésznős, s örültem, hogy ennyi csodás színész vett benne részt,akiket barátaimnak mondhatok.
- Mik a jövőbeni terveid zene terén? Újabb klipek, esetleg lemezben is gondolkodsz?
Andrádi Zsanett: - Igen, nagyon szeretnék saját cd-t, de még a dalok íródnak, én is elkezdtem írni, szóval a vágy, hogy jövőre kijöjjön egy lemez. Igazából ez a legnagyobb álom. A klipforgatás nagyon kreatív és izgalmas dolog volt, s szeretném, ha még sok lenne. Már most nagyon boldog vagyok, hogy ez megvalósult, s olyan vagyok, mint egy tini, szeretném, hogy a szeretteim büszkék legyenek rám.