Vasárnap délután Zoránnal a Müpá-ban
Játszottak régi és új számokat, feldolgozásokat valamint vendégelőadókkal, instrumentális betétekkel tűzdelt koncertet hallhattunk Zorántól és zenekarától.
„Szól, már szól, szól a zene…” – A színfalak mögött című dalával indította Zorán a 2013-as Tavaszi Turné 8. koncertjét a budapesti Művészetek Palotájában. A délután 4 órakor kezdődő produkció szintén teltházas volt, csak úgy, mint az este 8-as előadás.
Zorán elmondta, hogy nagyon örül az intenzív érdeklődésnek: „Az esti előadást karácsony előtt hirdettük meg és arra január 10-ig elfogytak a jegyek, utána rögtön ezt a délutáni időpontot és bő egy hónapja már ide is elkelt mind.” Kifejtette, hogy nagyon hálás ezért és ez valóban nagyon pozitív, mivel manapság sajnos sok produkció marad el érdeklődés hiányában.
Biztosította a hallgatóságot, hogy ezen a délutáni előadáson pontosan ugyanazok a dalok fognak elhangozni, mint az estin, továbbá elmesélte, hogy mikor legutóbb itt jártak a Müpá-ban, akkor szintén két előadás volt és az esti közönségnek megjegyezte, hogy a délutáni frenetikusra sikeredett, nehéz lesz túlszárnyalni. Ez utóbbi megjegyzését hatalmas taps követte.
A Hé, ’67-el folytatódott a koncert. A közönség nagyobb részét a régi rajongói tábor alkotta, fiatalok csak elvétve voltak jelen. A hangulat szinte végig oldott volt - az első pár szám alatt még csak a dalok végén tapsolt a publikum, ez szerencsére gyorsan megváltozott - összességében egy nagyon jó atmoszférájú koncert élményben lehetett részünk. Több gyors dallam csendült fel, kevesebb lírai zeneszámmal átszőve.
A dalok tematikus elrendezésben kerültek előadásra. Az első témakör a nő és férfi kapcsolat, a szerelem volt. Olyan régi slágerek hangzottak el ennek keretében, mint De nincs béke, Boldog idő, Ahogy volt, úgy volt, Vasárnap délután, Mondd, hogy mindig így lesz majd, és az elmaradhatatlan A szerelemnek múlnia kell.
Közben megtörtént a technikusok és a zenekari tagok bemutatása. Az utóbbiak mindannyian lehetőséget kaptak a koncert során arra, hogy egy-egy dalban hangsúlyosan megcsillogtassák zenei tehetségüket. Az egyik legsikeresebb instrumentális szólót Horváth Kornél szolgáltatta wavedrum hangszeren.
Vendégként Hegyi Barbara és Kolovratnik Krisztián énekeltek duettet a Sándor Pál által rendezett Pereg a film című produkcióból. Majd Barbara Zoránnal énekelt egy régi és koncerteken eddig nem játszott dalt a Játssz még!-et.
A második témakör során két dal csendült fel a Ballada a mamákról és a Kell ott fenn egy ország. Ez itt egy valóban melankolikus szakasz volt – ismerve a Zorán dalokat, erre számítani lehetett, a közönség pedig vastapssal jutalmazta.
Csatlakozz, ha kedveled Zorán dalait
Az utolsó nagyobb témaként Zorán azt a gondolatot fogalmazta meg, hogy mindannyian gyarlók vagyunk, mert sokszor nem tudjuk visszafogni magunkat, ha az ösztöneinkről, vágyainkról van szó, illetve szeretünk olyan sikereket elérni, amely mögött nem áll kemény munka és sokszor különösebb tehetség sem.
Többek között a Mondtam neked, Üres bölcsőt ringat a Hold fénye, Hiába vársz zeneszámokat hallhattuk.
Apám hitte – ez a dal a koncert egyik csúcspontja volt számomra is, a közönség tulajdonképpen végigtapsolta. A Törjön a csend-et állva adta elő a zenekar, a kivetítőkön a dalszöveg volt látható, sajnos a hallgatóság mégsem énekelte velük, pedig igazán magával ragadó, erőteljes része volt a koncertnek, még nem-rajongóként is. Bónuszként egy régi dalt a Nem kell mindig feldolgozását és a Kóló-t kaptuk.
A több mint két órás koncert végén megállapítottuk, hogy akár szívesen végig hallgatnánk még egyszer a koncertet az esti időpontban.
- Megyeri Nóra -
[2013.04.18.]