Budapest új köztársaság része lett egy kis időre - OneRepublic Budapesten
Budapest új köztársaság része lett egy kis időre… (OneRepublic nevének jelentése EgyKöztársaság.) Ennek ellenére politikától mentesen zajlott le a OneRepublic koncertje a Papp László Sportarénában.
Igaz, lehet néhány szélsőséges érzelmű belemagyarázná, hogy a magyar zászló színeinek megjelenése, és az együttes Budapestről forgatott kisfilmje máris a politika viharos vizeire visz minket, de ha már mindenképpen találgatni akarunk, akkor inkább a totálisan jól megkoreografált PR felé hajlanék, na meg a rajongói szívek megdobogtatására, hiszen még is csak magyarok vagyunk. A zenekar nagyon kedvesen - Ryan Tedder-rel az élükön - igyekezett közel kerülni a közönséghez, ugyanis amellett, hogy meglátogatott az énekes pár szerencsés rajongót, még néhány magyar szóval is megajándékozta a tisztelt hallgatóságot, mint „köszönöm”, „Budapest”.
Az estet egyébként az osztrák MakeMakes nyitotta meg, mint a OneRepublic előzenekara. Érdemes lesz odafigyelni rájuk, szerintem nem voltak rosszak. Arról nem is beszélve, hogy a OneRepublic több turnéállomásra is őket viszi magával, ez jelenthet valamit.
A félórás „bemelegítés” után, az est főszereplői, a OneRepublic is belecsapott a lecsóba, akarom mondani a húrok közé csaptak. A banda 2003-ban alakult, Coloradoban, Amerikában. Az együttes tagjai Ryan Tedder, Zach Filkins, Drew Brown, Eddie Fisher, és Brent Kutzie.
Az amerikai pop-rock fenegyerekei a 2013-ban kiadott Native lemez, és az aköré szervezett koncertturnéjuk kapcsán érkezett kishazánkba. Már jó ideje úton vannak, kisebb kihagyásokkal. Információim szerint első alkalommal léptek fel nálunk, de máris teltházzal. Meg is jegyezték, hogy olyan, mintha évek óta járnának ide, annyira jó volt a légkör.
A koncerten felcsendültek a jól ismert slágerek a korábbi lemezekről, mint a nagysikerű „Apologize” „Secret” vagy éppen a „Good Life” (a budapesti kisfilmmel), illetve a Native lemezről slágerré vált „Counting Stars”, „I Lived”, „Love Runs Out” és még sorolhatnám.
A koncert nagyon jó hangulatban telt, a közönség végig énekelte a dalokat, varázslatossá tette az látképet, a modern technika „elemlámpáival”. Gyönyörű látványt nyújtott a sok kis apró fény, mint milliónyi csillag az égen. Igen, még mindig a koncertről beszélek, úgy bizony. A számok között sem hagytak minket unatkozni, vagy pár másodperces videókat vetítettek vagy a dalok közti átmenetet hallhattuk, láthattuk.
Rendkívül frappáns választás
Egy pár perc erejéig még a közönség száma is megugrott kicsit, mert a banda minden állomáson egy- két dallam erejéig élőben közvetíti a koncertet, hogy mindig ugyan annál a számnál, vagy ez változó azt nem értettem kristálytisztán, mindenesetre nálunk a „Burning Bridges”-re esett a választás. Tapasztalatból tudom, hogy jó érzés, ha az ember egy kicsit részese lehet az ilyen élményeknek, még ha el sem tudott jönni személyesen.
Ha az még nem lett volna elég, hogy ezen a nyári estén, a meleg ellenére sem fulladt ki az együttes, na meg mi sem, kaptunk egy-két feldolgozást is. Louis Armstrong – What a wonderful world című számát, illetve rendkívül frappáns választásként, George Ezra – Budapest című dalát hallgathattunk meg. Persze nem egymás után hallhattuk őket, csak egyfajta pihenőképp egy-egy szám után.
Az est lezárásaként a „Life in Color” –ra bulizhattunk egy jót, egy „kisebb” adag konfettivel esővel megkoronázva az estét. Jól nézett ki.
Összegezve, én nagyon jól éreztem magam, és nemcsak azért mondom, mert szeretem a zenekart,szülinapom volt és szerintem remek bulit csaptak hanem, mert a közönség fergeteges volt, zengett tőlük az egész aréna. Nem tapostak a lábamra, nem öntöttek rám semmit, és nem tolakodtak. Egyszerűen élvezték a koncertet az együttessel, és velem együtt.
OneRepublic gyertek nyugodtan, mi szeretettel várunk!
Írta: Szabó Lilla
[2015.06.08.]