Bestiálisan jó hangulat a Beast in Black koncerten

A Beast In Black fél év elteltével (amikor a Nightwish előzenekara voltak) headliner bandaként léptek fel Budapesten.  A hangulat felejthetetlenre sikerült, az egész Barba Negra tombolt.

Az előzenekar az 1998-ban alakult görög Firewind volt, akik már többször megfordultak nálunk, hol elő-, hol headliner zenekarként. Természetesen legnagyobb ismertetője a zenekarnak, hogy Gus G. alapító- és oszlopos tagja a csapatnak. Ember legyen a talpán, aki követni tudja a tagcseréket a bandában, szám szerint a negyedik énekesnél - Apollo Papathanasio - tartanak jelenleg.
Némi elfogultsággal szerintem többek nevében kijelenthetem, hogy úgyis Gus G. a lényeg a csapatban (miatta szeretem őket, illetve Gus G. bármit csinál bárhol, az csak profi és jó lehet).

Legalább akkora sikerük volt jelenleg előzenekarként is, mint fő bandaként akár. Egyből a húrok közé csapott Gus G. (polgári neve: Kostas Karamitroudis) és csapata egyből az első dalban egy igényes gitárszólóval kezdve.

Jelenlegi énekesük hangját Michael Kiske hangjához tudnám hasonlítani legjobban, karakteres erős hangja passzol a zenekar szelleméhez.

Kilenc dalt játszottak bő egy órás műsorukban. Felspannolva a kedélyeket, jó hangulatú, pörgős koncertjükkel, Gus G. kötelező gitár szólóival, némely szólónál világító effektekkel és füsttel feltuningolva a gitárját, így szó szerint füstölt a kezében a gitárja a szólói közben.

Utolsó búcsú daluk a Maniac feldolgozása – a dal, amit nincs zenekar, aki ne dolgozott volna még fel/át, és mindenki ismer és szeret. A sikere garantálható volt, egyik legtetszetősebb feldolgozása a dalnak ez a változat, amit hallottam (az Avantasia változat mellett).

Beast In Black & Firewind koncert képekben - klikk a fotóra

Ezután következtek az este főszereplői, a 2015-ben alakult Beast in Black zenekar. Rövid, de annál tartalmasabb, és intenzívebb pályafutásuk alatt mindezidáig három nagylemezük jelent meg. A gitáros Anton Kabanen 2015-ben alapította az együttest kilépve a Battle Beast zenekarból.

Yannis Papadopoulos egyedi jellegzetes hangján már-már szopráni magasságokban képes énekelni. A színpadképet búrákba tett női próbababákkal dobták fel. Kis felvezetéssel berobbantak a színpadra. Yannis a tökéletes hibátlan éneklése mellett maratoni távot futott le a majd két órás show alatt a színpadon, ilyenkor sem megcsúszva egy pillanatra sem az énekhang terén.

A basszusgitáros, mint ismeretes, hazánk fia Molnár Máté, ezen az estén is tökéletes munkát végzett, valamint ő kommunikált legtöbbet a közönséggel is.
Az este folyamán tizenkilenc daluk csendült fel, mindegyik pozitív értelemben, teátrális előadásmódban Yannis által, hihetetlen energiát árasztva a színpadról.
Rég láttam már közönség szörföt a tömegben, az este folyamán többször is előfordultak a közönség tetején szörföző csápoló, szelfiző fiatalemberek, valamint a fiúk sok lányt emeltek magasba csápolni nyakukba, de férfiakat is láttam szórványosan nyakban magasban csápolni, headbangelni.

Az Oceandeep-nél Yannis megkérte a közönséget a telefonok vakuinak bekapcsolására és mintha elhajóznánk, olyan integetést kért imitálni a közönséggel ringatózva. Gyönyörű volt, libabőr volt a hangja is és a sok kis millió csillagként világító vaku.

Ezután újra pörgősebb dalok következtek, majd az est végén Máté, a kötelező zenekar levonulásnál szólt hozzánk. Elmondta, hogy itthon játszani mindig is lélekemelő számára, az este pedig azért is volt különleges, mert mindkét kisfia megnézte „apát”. Történesen mellettem álltak vigyázó felnőttek gyűrűjében és nyakában, csillogó szemekkel nézték apát a színpadon végig. Felnőtteket megszégyenítve csápolták végig „apa” koncertjét, ami egyszerre volt menő, és megható, a jövő metal zene generációjára szükség is van.

Összefoglalva remek, hibátlan este volt. Beast in Black koncerten még sosem csalódtam, most sem, mindig magas profizmusnak lehetünk szem és fültanúi. Legközelebb is ott a helyem, a jó buli, jó hangulat garantált.

Teljes setlist itt.

Balázs Adrienn
Fotó: Petró Adri

[2023.03.30.]